Vashiányos anya – figyelemzavaros gyerek?
Vashiány és vérszegénység
Vérszegénységről akkor beszélünk, amikor a sejtjeink, szöveteink oxigénszükségletét a vér a vörösvérsejtjeinkben lévő oxigént szállító molekula, a hemoglobin mennyiségi, vagy minőségi eltérései miatt nem tudja kielégíteni. A vérszegénység egyik lehetséges oka a vashiány. A vas nagy része a hemoglobinban található, annak fő építőköve. Vas nélkül az oxigén nem képes eljutni a sejtekhez, így fontos, hogy vasraktáraink mindig fel legyenek töltve, mivel hiánya hátrányosan befolyásolja az egész szervezet normál működését.
Terhesség, szoptatás alatti vérszegénység
Bizonyos állapotok, például a terhesség és a szopatás idején előfordul, hogy ideiglenesen megcsappannak a vasraktárak és vérszegénység lép fel. Ilyenkor ugyanis a fejlődő magzat az anyuka vasraktárait használja fel, és ugyanez történik a szoptatás alatt is, így a kismamának több vasra van szüksége. Árulkodó jel lehet például a szülés utáni, nem múló fáradság, ami szintén a vashiányos vérszegénység tünete lehet.
Nem mindegy, mikor jelentkezik!
Legtöbbször a várandósság vége felé szembesül a kismama a problémával, de előfordul, hogy már az elején felfedezik a vérvizsgálatok alkalmával. Vegyük nagyon komolyan ezt a helyzetet, ugyanis nemcsak az anyára van negatív hatással, hanem a babára is! Ilyenkor nem jut elegendő oxigénhez sem a placenta, sem a magzat, így megnő az esély a vetélésre, a koraszülésre, a fejlődési rendellenességekre. Ráadásul kutatások igazolták, hogy a koraterhességi vashiányos vérszegénység összefüggésbe hozható a gyermek autizmusával, figyelemzavarával, tanulási nehézségeivel, mivel a memória kialakulása a magzati életben csak megfelelő vas ellátottság esetén lesz tökéletes.
Egy svéd kutatócsoport felfigyelt rá, hogy a terhesség 30. hete előtt fellépő vashiányos vérszegénységnél nagyobb volt a gyermekeknél az autizmus, értelmi fogyatékosság és az ADHD (figyelemzavar, hiperaktivitás) előfordulása. Érdekes, hogy a 30. hét után kezdődő vashiány esetében ezt már nem figyelték meg. Ennek oka, hogy a magzati agy és idegrendszer fejlődése a terhesség meghatározott szakaszaiban zajlik, így nem mindegy, mikor áll fenn a kismamánál vérszegénység, és hogy az milyen mértékű.
Megelőzés, idejében történő kezelés
Mivel sok nő már eleve úgy esik teherbe, hogy csökkent a vaskészlete, esetleg még vérszegény is, a terhességgel ez az állapot már a kezdetektől tovább fog romlani. Különösen a húst nem fogyasztók, a vegetáriánusok veszélyeztetettek. Éppen ezért érdemes még a tervezett várandósság előtt vérvizsgálattal ellenőriztetni, hogy nem áll-e fenn vashiány vagy vérszegénység, mivel ilyen esetben már a terhesség előtt meg lehet kezdeni a kezelést. Erre természetesen akkor is van lehetőség, ha már teherbe esett, viszont jobb tökéletes egészséggel belevágni a gyermekvállalásba.
Enyhébb esetben elegendő lehet megfelelő, vasban gazdag táplálkozás követése, de előfordulhat, hogy vény nélküli, esetleg vényköteles vaskészítmény szedése indokolt. Ritkán, de az is előfordulhat, hogy intravénás pótlásban részesül a kismama (kizárólag orvosi felügyelet mellett).
A vegetáriánus, gyermeket vállaló hölgyek esetében feltétlenül indokolt a vas anyagcsere, a vérkép alapos vizsgálata még a terhesség előtt, illetve a terhesség létrejöttekor, minél előbb!
Dr. Szélessy Zsuzsanna
belgyógyász, hematológus főorvos
tromboziskozpont.hu
