Prevenció és terápia

A bélflóra összetételének zavarai – melyek az antibiotikum használattal és a nyugati táplálkozással függnek össze – szoros kapcsolatot mutatnak a légúti fertőzések gyakoriságával, az allergiákkal és az asztmával. A kutatók arra a kérdésre keresték a választ: milyen szerepet játszik a bélflóra az immunrendszer működésében, szabályozásában.

Biztosan Ön is találkozott már olyanokkal – hacsak nem saját maga is érintett –, akik szinte egyik fertőzésből a másikba esnek. Mások ezzel szemben az influenzajárvány, a frontok, a hideg, az eső és köd dacára is egészségesek. Tudja, miért van ez így? Mert vannak, akiknek túl gyenge, másoknak viszont stabil és erős az immunrendszerük, s ettől függően betegeskednek vagy makkegészségesek. Ne bízzuk ezt a véletlenre, hiszen mi magunk is sokat tehetünk ellenálló-képességünk támogatásáért!

A bölcsőde-, óvoda- és iskolakezdés időszaka kifejezetten igénybe veszi a gyerekek immunrendszerét. Ilyenkor jellemzően megduplázódik a beteg gyermekek száma az orvosi rendelőkben. Pedig megfelelő vitamin- és tápanyagbevitellel sokat tehetünk az ún. közösségi betegségek megelőzéséért, sőt a gyermekkori táplálkozás minősége a felnőttkori egészségre is jelentős hatással van.

Sajnos az őszi-téli időszakban sokaknak erejét veszi a vissza-visszatérő makacs nátha, köhögés, rekedtség. Az alábbiakban olyan gyógynövényteákat és természetes szereket mutatunk be, melyekkel bárki könnyebben kikúrálhatja magát, és megelőzheti a visszaesést is…

Aki szeretné tartósan és a lehető legtermészetesebb módon ellenállóbbá tenni szervezetét, annak a multivitaminok és étrend-kiegészítők mellett a legjobb módszer a személyre szabott életmód kialakítása, mely nem nélkülözheti a rendszeres testedzést és a kellő mennyiségű, minőségű folyadékfogyasztást sem.

Az ősszel együtt rendszerint a náthaszezon is megérkezik. Ilyenkor gyakoribbá válnak a felső légúti betegségek. A gyors gyógyulás reményében sajnos még mindig sokan esnek abba a hibába, hogy korábbról megmaradt antibiotikumokkal öngyógyításba kezdenek, pedig egyre többen tudják, hogy azok vírusfertőzések ellen hatástalanok.

Az utóbbi évek kutatási eredményei megerősítik, hogy a szájflóra az egész szervezet egészségére jelentős hatást gyakorol. Az egészség-rombolásért a szájban élő egyes baktériumok felelősek, melyek eltávolításával csökkenthető többek között a szív- és érrendszeri betegségek kockázata is.

Sok minden kerül a mindennapokban a bőrünkre: játszótéri piszok, a saját izzadságunk, por, korom és még sorolhatnánk. Esténként azonban mindezt lemossuk egy jó zuhanyzással, mielőtt belebújunk a tiszta, öblítőtől illatozó pizsamába. Ugye, milyen jó érzés? Mikor másnap pöttyök jelennek meg rajtunk, betudjuk az új testápolónak vagy a szokatlan ételnek, amit a sarki kínainál ettünk. Aztán csak nem akar múlni az irritáció. Meghallgatjuk a kolléganők és a szomszédasszony tanácsait, majd végül elmegyünk a bőrgyógyászhoz, aki mosószer-allergiát állapít meg. És így fordul visszájára a frissen mosott ruha által okozott jó érzés…

Nem kell ahhoz téli hideg, sokan a nyári melegben és a szeles őszi időben is gyakran köhögnek, krákognak, fáj a torkuk, rekedt a hangjuk, megszólalás előtt köszörülni kell a torkukat. Másoknak viszont, látszólag ok nélkül, szokásává válik a krákogás, s van, aki szeretné, de nem tudja abbahagyni – ilyenkor már máshol kell keresnünk a kiváltó okokat.

Az orrfújás és az orrcsepp kézenfekvő megoldás lehet, ha esetenként orrlégzésünk akadályozott, azaz eldugult az orrunk. Ám bizonyos esetekben a megoldáshoz ennél jóval többre van szükség, ha nem akarjuk hosszan elszenvedni e panaszokat, melyeket különösen a gyermekek viselnek rosszul.

Felmérések szerint az emberek többsége a szükségesnél lényegesen kevesebb folyadékot fogyaszt, szinte önkéntesen szomjazik! A következmény: betegségek tömege, melyekre a víz lenne a legolcsóbb gyógymód!

A nyári melegben - tartva a rosszullétektől - alig mernek kimozdulni otthonról azok, akik vérnyomásproblémákkal küzdenek. Vajon a gyógyszerek szedése mellett mi magunk mit tehetünk a megelőzés és a panaszok enyhítése érdekében?

A nyári kánikula beköszöntével a visszeres panaszok fokozódnak, mivel a melegtől az erek kitágulnak és már minimális billentyű elégtelenség is panaszt tud okozni: fokozza a vénás pangást, így gyakran lábduzzanattal is jár. Kialakulása bizonyos életmódi elemekkel részben megelőzhető, részben lassítható.

A visszérbetegségekben a gyógynövények szerepe többrétű: egyes gyógynövények erősítik a vénákat, mások gyulladáscsökkentők vagy éppen vérhígítók, melyek akadályozzák a vérrögök kialakulását. Íme, közülük néhány!

Tévhit, hogy megfázni csak hideg időben lehet! Íme, a nyári megfázás 5 leggyakoribb oka.

A szervezetünkben élő jótékony baktériumokról sokat hallunk, azt is tudjuk, hogy fontos szerepet játszanak egészségünk megőrzésében. De mi köze valójában a bélrendszernek az egészségünkhöz, és miért fontos már csecsemőkortól kezdődően figyelmet fordítani a megfelelő táplálkozásra?

Évszakváltáskor, tavasszal és ősszel különösen sokan tapasztalják meg a gyomorégés kellemetlenségeit. Az újra és újra kiújuló reflux, esetleg fekély sok kellemetlenség és fájdalom forrása lehet, ezért megfelelő kezelést igényelnek.

A WHO adatai szerint a világ népességének csaknem negyede szenved vérszegénységben, minden második érintettnél vashiányos vérszegénységről beszélhetünk, ami az alultápláltság egyik leggyakoribb formája. Mindez nagyrészt a helytelen csecsemő és gyermekkori táplálásnak köszönhető.

Régen vége a télnek, itt a napsütéses tavasz, és sokan még mindig köhögnek, krákognak, pedig már az influenza szezont is magunk mögött hagytuk. Ahhoz, hogy megfelelően kezelni tudjuk, fontos lenne kiderítenünk, mi is okozza a visszatérő, kellemetlen panaszokat.

Bár egyre melegszik az idő, de a tavaszi változékony időjárás miatt még mindig könnyen megfázhatunk. A klasszikus náthás panaszok azonban összetéveszthetők a pollenszezonban gyakori allergiás tünetekkel. Nem árt tehát tudnunk, mi a kettő közti különbség.

A jóga hagyománya szerint az egészség egyik kulcsa a belek állapotában rejlik. Matuzsálem, a bibliai ősatya, Noé nagyapja nevéhez fűződik a mondás: „Tartsd a fejedet hidegen, a lábaidat melegen, a beleidet pedig tisztán! Ez a hosszú élet titka!”.

A hideg téli hónapok alatt általában nagyobb mennyiségű, magasabb kalória tartalmú táplálékot fogyasztottunk, pedig a fűtött helyiségekbe zárva még az átlagosnál is kevesebbet mozogtunk. Ennek eredménye lehet a felesleges kilók mellett a fáradtság, rossz hangulat, energiahiány, változó közérzet és az emésztési panaszok. Mindez jelzés arra, hogy ideje megkezdenünk tél végi tisztító kúránkat, hogy Húsvétra már jó formában legyünk.

Most, hogy a lakosság lassan szakítóban van a cukorral, és új szerelmi kapcsolatra lép a zsírokkal – melyek kulcsfontosságú szerepet töltenek be többek között az agy egészségi állapotában, a hormontermelésben és a hasi zsír csökkentésében – egyre többen szembesülnek vele, hogy hiányzó vagy „ellustult” epehólyagjuk miatt képtelenek azt megemészteni. Ráadásul az epe nemcsak a zsírok lebontásában, hanem az egész szervezet méregtelenítésében is jelentős, ám alulértékelt szerepet játszik. Az Öné vajon működik még?

A bőr legnagyobb kiválasztó szervünk, így a test belső méregtelenítése mellett nagyon fontos elvégeznünk annak tél végi, tavaszi „nagytakarítását”, hiszen állandóan ki van téve a külső szennyeződések káros hatásainak, és a szervezetben felszabaduló toxinok egy része is a bőrön keresztül távozik a szervezetből.

A téli időszak – a karácsony mellett – a nátha, tüsszögés, torokfájás és a tömeges óvodai-iskolai hiányzások ideje. Szinte nincs olyan kisgyerekes család, ahol a hideg időben ne fordulna elő néhányszor nátha, influenza vagy egyéb vírusfertőzés, ami a gyerekek minden korosztályát érintő, leggyakoribb légúti panaszokat okozza.

A köhögést a köztudatban olyan betegségnek tartják, melyet bármi módon, de azonnal meg kell szüntetni. Pedig önmagában nem is betegség, hanem inkább tünet, melyet érdemes komolyan venni. Hátterében a megfázástól a komolyabb bajokig sokféle ok állhat, ám a „krákogás” lehet a feszültség levezetésének eszköze is.

Alig kezdődött el a tél, körülöttünk máris sokan köhögnek, gyakori a hurutos, náthás megbetegedés. Indokolt esetben a panaszokkal forduljunk orvoshoz, egyébként pedig otthon is hatékonyan kúrálhatjuk magunkat a „természet erejével”, gyógynövényekkel és illóolajokkal, lássunk erre néhány példát!

Száraznak és égőnek érzi a szemét? Nincs egyedül! A látásromlás mellett a szemszárazság az egyik leggyakoribb panasz, amivel szemorvoshoz fordulunk. Tekintsük át a leggyakoribb okokat, illetve a diagnosztikai és kezelési lehetőségeket!

Az élet minden területén egyensúlyra törekszünk. Ma már ismert, hogy a jótékony baktériumoknak meghatározó szerepük van az immunrendszer működésében, egészségünk fenntartásában, vagy a megbillent egészség helyreállításában. De észrevesszük-e egyáltalán az egyensúly felborulását?

A mandulák immunrendszerünk fontos részei, melyek az első védelmi vonalat képezik a kórokozók ellen, ezért nem is szabad indokolatlanul megválni tőlük, segítsük regenerálódásukat, mivel a műtét csak a legutolsó megoldás lehet.