Amikor valaki a környezetében élőknél sokkal gyakrabban kap el akár súlyosabb, nehezebben kezelhető fertőzéseket, arra rendszerint azt mondjuk, hogy gyenge az immunrendszere. Az érintettnek a gyakori fertőzések mellett rendszerint az általános közérzete, egészségi állapota sem megfelelő, esetükben előfordulhat például vérszegénység, krónikus gyulladás vagy emésztési, felszívódási probléma.
Vannak olyan immunbetegségek, melyek olyan enyhe tünetekkel járnak, hogy az érintettek évekig fel sem ismerik, csak a feltűnően gyakori fertőzések irányítják rá a figyelmet.
Az immunrendszer normálistól eltérő működésének többféle formája van, lássuk, melyek ezek!
▶ Ha túlpörög – Ennek egyik leggyakoribb, egyre többeket érintő megjelenési formája az allergia. Az allergiás beteg immunrendszere a környezetben található ártalmatlan anyagokat is veszélyesként értelmezi, ezért védekező immunreakciót, „támadást” indít ellene. Az immunrendszer érintettsége kapcsán a légúti asztmát is fontos megemlíteni, melynek kezelésében szintén fontos szerepet játszanak az immunrendszer túlműködését csökkentő készítmények.
▶ Ha önmaga ellen fordul – A túlműködés másik megjelenési formái az autoimmun betegségek, amikor az immunrendszer önmaga ellen fordul, a test saját szöveteit pusztítja el. E betegségek nők körében gyakoribbak és megfigyelhető a családi halmozódás. Legismertebb formái például a gyulladásos bélbetegségek, a sokízületi gyulladás, a szklerózis multiplex, az autoimmun pajzsmirigybetegségek és az 1-es típusú cukorbetegség. A terápia során a túlműködés mérséklésével a tünetek jelentősen enyhíthetők.
▶ Ha elégtelenül működik – Immunhiányos állapotot genetikai rendellenesség, bizonyos betegségek, de egyes gyógyszerek is előidézhetnek. Az immunrendszer működését csökkenti például az AIDS, ahol a HIV-fertőzés hatására az immunsejtek elpusztulnak, a szervezet egyre védtelenebbé válik a kórokozókkal szemben. Egyes gyógyszerek is elnyomhatják az immunrendszer működését, ami szintén növeli a fertőzések kockázatát.
Miért nagyobbodnak meg a nyirokcsomók?
Fertőzések alkalmával igen gyakori, hogy a nyirokcsomók megduzzadnak, majd a betegség leküzdésével visszanyerik eredeti állapotukat. Aggodalomra ad okot, ha a nyirokcsomók megnagyobbodása látszólag ok nélkül következik be, vagy a fertőzés megszűnését követő hetek alatt nem múlik el.
A nyirokmirigyek az immunrendszer fontos részei, szűrő funkciót töltenek be, a fehérvérsejtek egyik típusának termelésével veszik fel a harcot a szervezetbe került kórokozókkal. Testünkben a mintegy 5-600 nyirokcsomó a nyirokerek mentén helyezkedik el, csoportjai megtalálhatók a nyak, a hónalj, a has és az ágyék területén. Mindig azok lépnek működésbe, melyek a betegség, a fertőzés helyéhez a legközelebb esnek. Ilyenkor borsószem nagyságról akár üveggolyó méretűre vagy még nagyobbra is növekedhetnek.
A karon jelentkező, például bőrfertőzések a hónaljban; a lábak vagy nemi szervek környékének fertőzései az ágyékban, az egész szervezetet érintő megbetegedések – például az influenza – esetében pedig a test több pontján is megnagyobbodnak a nyirokcsomók.
Legtöbben a nyaki nyirokcsomókat ismerjük, ezek könnyen tapinthatók, az orvos is ezt vizsgálja, amikor légúti fertőzéssel, torokfájással vagy mandulagyulladás tüneteivel hozzá fordulunk.
Daganatra is figyelmeztethet!
Bizonyos esetekben a daganatos sejtek a nyirokerekbe jutva jelezhetik a közelben kialakult rosszindulatú elváltozást. Ilyenkor a megnagyobbodás sokkal lassabban jön létre, mint fertőzések esetében és rendszerint fájdalommal sem jár.
Emlődaganat esetén a hónaljban jelentkezik nagyobbodás. A torok területén kialakult daganatot a nyaki, míg a tüdődaganatot a szinte észrevehetetlen mellkasi vagy hasi nyirokmirigyek megnagyobbodása jelezheti.
A nyirok- vagy a vérrendszert érintő daganatok pedig a test több pontján is okozhatják a nyirokcsomók duzzanatát.
Mikor forduljunk orvoshoz?
A légúti vagy egyéb fertőzések lezajlását követő hetekben a nyirokmirigyek duzzanata csökken, visszahúzódnak eredeti méretükre. Ha ez mégsem következne be, vagy látszólag minden ok, a közelmúltban lezajlott betegség nélkül is megnagyobbodnak, akkor javasolt szakorvoshoz fordulni. A kezelés mindig a kiváltó ok függvényében, személyre szabottan történik.
Tanácsok a megelőzéshez
▶ A személyes higiéné rendkívül fontos egészségi állapotunk megőrzése, a fertőzések elkerülése érdekében. Étkezések előtt mindig, de orrfújás, köhögés után vagy hazaérkezésünkkor minden alkalommal alaposan mossunk kezet!
▶ Ne osszuk meg ételeinket, italainkat másokkal, és kerülendő a közös pohár és evőeszköz használata is!
▶ Ne látogassuk fertőzésben szenvedő ismerőseinket, igyekezzük csökkenteni a kockázatot!
▶ Aludjunk eleget! A kialvatlanság bizonyítottan csökkenti a védekezőképességet a betegségekkel szemben. Felnőttek esetében napi 8 óra alvás javasolt. Ha hosszabb távon keveset, rosszul, felszínesen, például gyakori felébredésekkel alszunk, akkor idővel szervezetünk jelezni fog például nappali fáradtság, a koncentráció csökkenése, ingerlékenység, fokozott fertőzéshajlam és hasonló tünetekkel. Ne feledjük: az alkohol, a koffein és bizonyos gyógyszerek is befolyásolják alvásunk minőségét, különösen ha a lefekvés előtti órákban fogyasztjuk!
▶ Kerüljük vagy oldjuk a stresszt! A krónikus stressz, a mindennapos stresszhelyzetek próbára teszik védekezőrendszerünket. A stressz immunrendszerre gyakorolt hatását több vizsgálat is alátámasztja. A stresszhelyzetekben termelődő – és a vészhelyzethez való alkalmazkodásban fontos szerepet játszó – kortizol hormon tartós vagy túlzott mértékű terhelés esetén az immunrendszer működését gátolja. Nem csoda, hiszen a szervezet az állandó „készenlétben” kimerül, ami nemcsak az immunrendszert, de az idegrendszer, a hormonok és a szív egészségét is negatívan befolyásolja. A fokozott stresszterhelés vérvizsgálattal is igazolható. A C-reaktív protein (CRP), az akut gyulladásos folyamatokban megjelenő fehérje jól és könnyen mérhető. A folyamat kezdetekor szintje hamar megemelkedik, a gyulladás múltával gyorsan csökken, így segítségével könnyen lehet következtetni az immunrendszer működésére vagy akár a szervezetet érő pszichoszociális stressz mértékére. A stressz csökkentésében jótékony hatású a masszázs, a jóga, egy hobbi vagy a testmozgás a szabadban.
▶ A rendszeres testmozgás nem nélkülözhető szervezetünk és így immunrendszerünk egészséges működéséhez sem. Azonban a túl intenzív, megerőltető edzés kimeríti energiatartalékainkat, még fáradékonyabbá tehet, ezért nem támogatja a fertőzések közepette egyébként is legyengült immunrendszert.
▶ Az egészséges táplálkozás mellett fordítsunk figyelmet a szükséges vitaminok és ásványi anyagok rendszeres pótlására is! Az egyoldalú, vitaminszegény étrend nem biztosít elegendő energiát a szervezet számára, emiatt gyakrabban jelentkezhet krónikus fáradtság, visszatérő fertőzések, lassabb gyógyulás.
▶ Gondoskodjunk a folyadékpótlásról! A dehidratáltság szintén hozzájárulhat a kimerültség, energiahiány és a gyengülő immunvédelem következményeihez.
Dr. Kádár János
belgyógyász, immunológus főorvos
Immunközpont
