Keresés
Close this search box.

Vajon melyik érzékszervünk a legfontosabb?

//

Egy bizonyos életkorig teljesen természetesnek tekintjük, hogy a körülöttünk lévő világot – annak minden apró részletével – tökéletesen élesen, kontrasztosan, színekben gazdagon láthatjuk. Eszünkbe sem jut, hogy a látás milyen bonyolult, precízen működő folyamatok eredménye. Idősödve, amikor e csodás képességünk gyengül, merül fel a kérdés: vajon mi mindent tehetnénk annak javítása, helyreállítása érdekében?

A szem az emberi szervezet legkomplexebb érzékszerve – nem véletlenül hagyatkozunk a legtöbb szituációban elsősorban a látásunkra. Maga a folyamat önmagában is elképesztő: gondoljunk bele, a látórendszerünk tulajdonképpen a napból érkező elektromágneses sugárzás egyes tartományait – másnéven a látható fényt – előbb képpé, majd az agy számára is felfogható elektromos impulzusokká alakítja.

Ebből a rövid összefoglalóból is kitűnik, hogy a megfelelő vizuális érzékeléshez, azaz a hibátlan látáshoz meglehetősen komplex, sok összetevőből álló rendszer optimális működése szükséges – egyetlen „fogaskerék” meghibásodása is észrevehető romlást eredményezhet a látásunkban.

Látórendszerünk fontos része a retina: az itt koncentrálódó fotoreceptorok alakítják át a bejövő fényt elektromos impulzussá, amely ezután az agyba jut. A kor előrehaladtával a retinában csökken a ATP előállításához szükséges koenzim Q10 koncentrációja. A probléma megértéséhez fontos tudnunk, hogy a vizuális (képalkotó) rendszer az agyunk egyik legenergiaigényesebb része, az ATP pedig nem más, mint testünk energiájának „valutája”.1 Úgy is mondhatnánk, hogy ha nincs elég ATP, akkor nincs elég energia.

A látórendszer energiahiánya pedig hozzájárulhat akár súlyosabb látórendszeri rendellenességek kialakulásához, ilyen például az időskori makuladegeneráció. Ezek tükrében indokolt lehet a sejtek energiatermelését nagyban javító koenzim Q10 utánpótlása, amelyben pusztán a húszas éveink elején bővelkedünk: termelése onnantól fokozatosan csökken. A lutein és a zeaxantin az emberi szemben, azon belül is a sárgafoltban (macula luteában) megtalálható olyan karotinoidok, amelyeket a szervezetünk nem képes termelni. Elsődleges funkciójuk a szövetek megóvása a napsugárzás káros tartományaitól, csökkentve a fény által okozott oxidatív károsodást – ugyanezt a szerepet töltik be másik előfordulási helyükön, a bőrben is.2

A luteinben és zeaxantinban gazdag források közé tartoznak az élénk színű ételek, mint például a tojássárgája, a spenót, a kelkáposzta, a kukorica, a narancspaprika, a kivi és a cukkini. Ezeknek a karotinoidoknak a folyamatos étrendi pótlása több szempontból is javasolt:

▶ egyes kutatások szerint ezek megfelelő koncentrációja csökkentheti a szürkehályog, illetve az időskori makuladegeneráció kialakulásának kockázatát;

▶ javíthatja a szem kontrasztérzékenységét, amely telítettebb, élénkebb színérzékelést tehet lehetővé.3

Egy 2014-ben megjelent kutatás 1176 makuladegenerációban szenvedő beteg látásminőségének változását vizsgálta lutein és zeaxantin adagolásának függvényében. Az ezen hatóanyagokkal kezelt betegek szignifikáns javulást mutattak nem pusztán a kontrasztérzékenység, de a látásélesség területén is a placebóval kezelt vizsgálati csoporthoz képest.4

Gondoljunk tehát időben a szemünket, látásunkat támogató hatóanyagok pótlására, az azokat tartalmazó ételek rendszeres fogyasztására, hogy színpompás környezetünkben továbbra is részletgazdagon gyönyörködhessünk! (x)

Források:

  1. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC 3515641/
  2. https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0738081X08000126
  3. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC 6154331/
  4. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/25515572/
Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!