Keresés
Close this search box.

Aktuális

A 2020-as koronavírus-járvány nem pusztán napjaink meghatározó témája, de nagy valószínűséggel történelmünk megkerülhetetlen sarokkövé is válik. Október végén világszinten csaknem 50 millió érintettről beszéltünk, így vitathatatlan, hogy egy világjárvánnyal kell megbirkóznunk.
A sokféle magyarázatból lassan kibontakozik a válasz. Az életmód és a krónikus betegségek okozta magas Interleukin-6 szint lehet felelős a vírusfertőzés súlyos, esetenként végzetes kimeneteléért.
Az utóbbi hónapok minden mást megelőző, kiemelt témája: a koronavírus és a védekezés módjai, feladatai. Mindenki arra törekszik, hogy megvédje magát és családját a fertőzéstől, s ha ez nem sikerülne, legalább gyorsan, könnyen, minél kevesebb tünettel átvészelje azt. Az elmúlt időszak tapasztalatai – a kockázati tényezőkön túl – a fertőzés hosszabb távú esetleges szövődményeire is felhívják a figyelmet.
A koronavírus-járvány miatt most fokozottan figyelünk a gyerekeknél jelentkező bármilyen panaszra, légúti tünetekre. Sok óvodai vagy iskolai hiányzáshoz vezethet, ha a gyermeknél elhúzódó száraz köhögés jelentkezik, és emiatt nem mehet közösségbe. Járjunk utána, mert ez nemcsak Covid-19 vagy más légúti fertőző betegség, hanem allergia tünete is lehet, mely nem fertőz, a közösség tagjaira nem veszélyes!
Az élet nem más, mint a folyamatosan változó körülményekhez való alkalmazkodás, ami bizonyos stresszel jár. Sellye János bizonyította elsőnek, hogy stressz nélkül nem lehet élni. Azonban még az ún. boldog stressz is a sejtekben termelődő életenergiát fogyasztja.
Az elmúlt hónapokban sok olvasónk kérdezte, hogy adott egészségügyi panaszuk, betegségük fokozza-e a fertőzés kockázatát vagy súlyosságát, ha esetleg jön a koronavírus járvány 2. hulláma. Kiválasztottunk 3 jellemző témakört, melyekre részletesebben válaszolunk. Első közülük az épp csúcsán lévő parlagfűszezon, mely talán a legtöbb pollenallergiás panaszt okozza.
Ismeretes, hogy a várandósság során a kismamák immunrendszerének működése fékezve van, így a vírusfertőzéseket is könnyebben elkaphatják. Az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján az esetleges koronavírus fertőzés – tekintettel arra, hogy a kismamák fiatalok – általában enyhe vagy közepesen súlyos tünetekkel zajlik.
Kedves Olvasó! Mindannyian lassan 3 hónapos „gyakorlatot” szereztünk a vírusveszély, az izoláció, illetve munka- és társadalmi kapcsolatainkban a távolságtartás terén, ezekből igen jól vizsgáztunk. A következő 3 hónapban újabb kihívások elé nézünk, még több lesz a kérdőjel.
A legtöbben „gyerekcipőben” járunk e téren. A problémák tengerében észre sem vesszük a jót, a szépet, aminek örülni lehetne, mindent magától értetődőnek tekintünk, pedig nem az! Íme, néhány ötlet: hogyan kell és lehet „köszönömöt” mondani.
Minden, ami él, szomjazik, vízért kiált. A száraz telet igen meleg, aszályos tavasz követte. 1901 óta – 1946 és 2007 áprilisa után – az idei volt a legszárazabb április. Vajon megmentette-e a májusi eső a tavaszi természetet? Mire számíthatunk ezek után idén nyáron a klímaváltozás egyre fokozódó szélsőségei közepette?
A klímaváltozás elleni küzdelem kulcsa nemcsak a fásítás, hanem a meglévő erdőterületek minőségi fenntartása a folyamatos erdőborítás biztosításával.
Az ezüst jótékony hatásait a különböző civilizációk már évezredek óta használják.
Kedves Olvasó! A koronavírus-járványban a fertőzéstől való félelmünk mellett talán az a leginkább aggasztó, hogy nem tudjuk, mikor és hogyan lesz vége. Életünk sok területe bizonytalanná vált, s agyunkat, mentális stabilitásunkat épp ez a bizonytalanság, azaz a kontroll elvesztése teszi sebezhetővé.
Az új koronavírus tüneteit – laikusként – valóban nehéz megkülönböztetni például az influenzáétól. Az amerikai Betegségfelügyeleti és Megelőzési Központ azonban az általuk kiadott tünetlistán jól elhatárolható különbségeket jelölt meg a különféle vírusfertőzések jellemzői között és abban, hogy milyen gyorsan fejlődnek ki.
A „MARADJ OTTHON mozgalom” nagyon fontos, mert lelassítja és tompítja a hirtelen nagyszámú megbetegedés kialakulását, ezzel az egészségügy terheltségét. DE! Nem véd meg tartósan és nem erősíti az immunrendszerünket!
Már nem sejtszinten gondolkodunk, hanem behatoltunk a sejtekbe, a sejtek élethosszát, egészségét és működését alapvetően befolyásoló MITOKONDRIUMOK működését vizsgáljuk. E szemszögből a vitaminok és antioxidánsok szerepe átértékelődik, az immunfunkciók serkentése – és így a koronavírus elleni védekezés is – új megközelítéssel bővül.
Kedves Olvasó! Beton, kocka és szürkeség… Ha körbenézve ezt látja maga körül, akkor ideje kimenekülni vagy munkához látni, hogy testi-lelki egészsége érdekében minél több „természetet” varázsoljon maga köré.
Ma már nem kétséges, hogy az életmódunk óriási hatással van egészségünkre: betegségeket okozhat és gyógyíthat is. Ennek kapcsán érdemes végiggondolnia a következő 12 fontos kérdést!
Étrendünk összetétele nyilvánvalóan meghatározza agyműködésünket. Ennek legjobb példája az egyre terjedő demenciajárvány, mely a szénhidrátalapú, feldolgozott ételekre építő nyugati étrend következménye. A radikálisok most akarnak tiszta gondolkodást, a fontolva haladók pedig tiszteletben tarják az uralkodó ajánlásokat.
Sok olyan betegség van, melyek a leggondosabb ellátás mellett is gyógyíthatatlannak számítanak. Ezt minél lelkiismeretesebb az orvos, annál nagyobb kudarcként éli meg. Ezzel magam is szembesültem: az egyik legjobb barátomat 26 évesen gyomorrák miatt veszítettük el… Azt gondoltam, ha elmegyek kutatónak, és így segíteni tudok a betegeken, akkor már nem éltem hiába.
Kedves Olvasó! Várakozásban vagyunk. A most kezdődő Adventi időszakban várjuk az Eljövetelt, – a keresztény kultúrkörben – a Teremtő eljövetelét, általánosságban pedig az Ünnep, a Karácsony, s vele a Kisded érkezését. Még általánosabban (és egész éven át), várjuk a világba a Gyermekek érkezését, akik – ha nem is megváltani, de – talán jobbá tenni jönnek bolygónkat és mindannyiunkat.
Közhely, de igaz: a gyerek nem a szép szóból vagy a fenyegetésből ért, hanem a szülői minta alapján tanulja meg a legtöbbet az életről, az őt körülvevő világról. Legyen szó étkezésről, sportról, a másokkal való kommunikációról, vagy egy ünnep megéléséről, egy biztos: a gyermek úgy fogja érezni, látni, gondolni, és (jaj, nekünk!) továbbvinni a dolgokat, ahogyan azt tőlünk eltanulta.
Kedves Olvasó! A természet itt Európában – a négy évszak körforgása során – eleve folyamatos edzésben tart minket. Ám, a már tapasztalható éghajlatváltozások, a fokozódó szélsőségek miatt kénytelenek vagyunk még inkább „turbóra kapcsolni” immunrendszerünket, hogy ne döntsön le lábunkról az első őszi szellő, mint ahogy ez a napsütéses szeptemberi „náthaszezonban” már igen sokakkal megtörtént.
Sokan érzik úgy, hogy a hűvösebb napokkal együtt megérkezett a náthaszezon is az életükbe. Ősztől egészen tavaszig szinte egyik betegség követi a másikat, ha van valamilyen fertőzés a közelükben, ők azt biztosan elkapják. Mit tehetünk ilyen esetben?
Az egyre hidegebb időben immunrendszerünk növekvő kihívásokkal áll szemben, így az aktív kórokozókkal találkozva gyakran egyértelmű, ki lesz a győztes. Az ismétlődő „felfázás” tüneteit észlelve tanácstalanok vagyunk, hogy panaszaink hátterében csupán az elégtelen folyadékfogyasztás vagy egy újabb fertőzés, valamilyen krónikus betegség, esetleg valóban egyszerű megfázás áll-e.

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!