Aktuális

Kedves Olvasó! Az immár 2. évébe lépett világméretű pandémia során szerzett tapasztalatok és a naponta bővülő tudományos kutatási eredmények világossá teszik, hogy ennek végét még a tudósok sem látják. Ha ez így van, s egy időre ilyen „új világ” köszönt ránk, akkor – a pánikot és kétségbeesést félretéve –, a helyzetet elfogadva, ahhoz alkalmazkodva igyekezzünk új erőforrásokat találni, azokból töltekezni, hogy életminőségünk számunkra elfogadható legyen.

Idén, a tavasz közeledtével nem csak a szokásos tél végi fáradtsággal és lehangoltsággal kell megküzdenünk, hiszen életünket immár egy éve meghatározza a bezárkózás és a folytonos védekezés. Ki kisebb, ki nagyobb veszteségekkel a háta mögött – a megszokott regenerálódási lehetőségek beszűkülése ellenére – igyekszik kitartani. Cikkemben ehhez a kitartáshoz szeretnék hozzájárulni néhány olyan, többnyire pszichológiai módszer ismertetésével, melyek erőforrásként szolgálhatnak addig is, amíg újra nyithatunk majd egymás és a világ felé.

A COVID-19 világjárvány jelentős különbséggel érinti a két nemet, derül ki egy nemzetközi kutatásokat összefoglaló oldalon – globalhealth5050.org – közzétett statisztikákból.

Bár a világsajtóban, s főleg a tudományos szaklapokban naponta özönlenek az újabb adatok, kutatási eredmények, igyekeztünk röviden összefoglalni az épp most aktuális információkat, kitérve a különböző mutációkra, azok veszélyességére, valamint a vírus szervezetre gyakorolt egyes hatásaira.

Kedves Olvasó! Világméretű, életünk sok területére kiható változásokat indított el a COVID-19-világjárvány. Tudjuk, tapasztaljuk, hogy már nem csupán a koronavírus elleni védekezésről van szó, hanem annál sokkal többről. Amit és ahogy eddig tettünk, az gyakran már nem elég!

Kedves Olvasó! Ahogy a COVID-19 miatt a világsajtóból sok más hír kiszorul, úgy a fontos információt közvetítő cikkeink mellett, nyomtatott magazinunk nyitóoldalán csak cseppnyi hely maradt, melyen elmúlt közös 19 évünk legrövidebb üzenetét írtam a Kedves Olvasónak!

A 2020-as koronavírus-járvány nem pusztán napjaink meghatározó témája, de nagy valószínűséggel történelmünk megkerülhetetlen sarokkövé is válik. Október végén világszinten csaknem 50 millió érintettről beszéltünk, így vitathatatlan, hogy egy világjárvánnyal kell megbirkóznunk.

A PAIN című szaklapban megjelent tanulmány szerint a vírus tüske-fehérjéje gátolja egy fájdalomérzékelésben részt vevő receptor működését, ami magyarázatot adhat a tünetmentes fertőzöttek nagy számára és a vírusterjedés sebességére.

A sokféle magyarázatból lassan kibontakozik a válasz. Az életmód és a krónikus betegségek okozta magas Interleukin-6 szint lehet felelős a vírusfertőzés súlyos, esetenként végzetes kimeneteléért.

Az utóbbi hónapok minden mást megelőző, kiemelt témája: a koronavírus és a védekezés módjai, feladatai. Mindenki arra törekszik, hogy megvédje magát és családját a fertőzéstől, s ha ez nem sikerülne, legalább gyorsan, könnyen, minél kevesebb tünettel átvészelje azt. Az elmúlt időszak tapasztalatai – a kockázati tényezőkön túl – a fertőzés hosszabb távú esetleges szövődményeire is felhívják a figyelmet.

A koronavírus-járvány miatt most fokozottan figyelünk a gyerekeknél jelentkező bármilyen panaszra, légúti tünetekre. Sok óvodai vagy iskolai hiányzáshoz vezethet, ha a gyermeknél elhúzódó száraz köhögés jelentkezik, és emiatt nem mehet közösségbe. Járjunk utána, mert ez nemcsak Covid-19 vagy más légúti fertőző betegség, hanem allergia tünete is lehet, mely nem fertőz, a közösség tagjaira nem veszélyes!

Az Egyesült Államokban és Európában is már a tavasz folyamán jelentették egy olyan rejtélyes gyulladásos szindróma fennállását gyermekek esetében, ami valószínűleg a Covid-19-hez köthető.

Az élet nem más, mint a folyamatosan változó körülményekhez való alkalmazkodás, ami bizonyos stresszel jár. Sellye János bizonyította elsőnek, hogy stressz nélkül nem lehet élni. Azonban még az ún. boldog stressz is a sejtekben termelődő életenergiát fogyasztja.

Az elmúlt hónapokban sok olvasónk kérdezte, hogy adott egészségügyi panaszuk, betegségük fokozza-e a fertőzés kockázatát vagy súlyosságát, ha esetleg jön a koronavírus járvány 2. hulláma. Kiválasztottunk 3 jellemző témakört, melyekre részletesebben válaszolunk. Első közülük az épp csúcsán lévő parlagfűszezon, mely talán a legtöbb pollenallergiás panaszt okozza.

Több krónikus betegségről tudjuk, hogy fokozott rizikót jelentenek koronavírus fertőzés esetén. Ide tartozik a csökkent pajzsmirigyműködés és a pajzsmirigygyulladás is, amennyiben azok nincsenek megfelelően kezelve.

Ismeretes, hogy a várandósság során a kismamák immunrendszerének működése fékezve van, így a vírusfertőzéseket is könnyebben elkaphatják. Az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján az esetleges koronavírus fertőzés – tekintettel arra, hogy a kismamák fiatalok – általában enyhe vagy közepesen súlyos tünetekkel zajlik.

Kedves Olvasó! Mindannyian lassan 3 hónapos „gyakorlatot” szereztünk a vírusveszély, az izoláció, illetve munka- és társadalmi kapcsolatainkban a távolságtartás terén, ezekből igen jól vizsgáztunk. A következő 3 hónapban újabb kihívások elé nézünk, még több lesz a kérdőjel.

A legtöbben „gyerekcipőben” járunk e téren. A problémák tengerében észre sem vesszük a jót, a szépet, aminek örülni lehetne, mindent magától értetődőnek tekintünk, pedig nem az! Íme, néhány ötlet: hogyan kell és lehet „köszönömöt” mondani.

Minden, ami él, szomjazik, vízért kiált. A száraz telet igen meleg, aszályos tavasz követte. 1901 óta – 1946 és 2007 áprilisa után – az idei volt a legszárazabb április. Vajon megmentette-e a májusi eső a tavaszi természetet? Mire számíthatunk ezek után idén nyáron a klímaváltozás egyre fokozódó szélsőségei közepette?

A klímaváltozás elleni küzdelem kulcsa nemcsak a fásítás, hanem a meglévő erdőterületek minőségi fenntartása a folyamatos erdőborítás biztosításával.

Az ezüst jótékony hatásait a különböző civilizációk már évezredek óta használják.

Kedves Olvasó! A koronavírus-járványban a fertőzéstől való félelmünk mellett talán az a leginkább aggasztó, hogy nem tudjuk, mikor és hogyan lesz vége. Életünk sok területe bizonytalanná vált, s agyunkat, mentális stabilitásunkat épp ez a bizonytalanság, azaz a kontroll elvesztése teszi sebezhetővé.

Az új koronavírus tüneteit – laikusként – valóban nehéz megkülönböztetni például az influenzáétól. Az amerikai Betegségfelügyeleti és Megelőzési Központ azonban az általuk kiadott tünetlistán jól elhatárolható különbségeket jelölt meg a különféle vírusfertőzések jellemzői között és abban, hogy milyen gyorsan fejlődnek ki.

A „MARADJ OTTHON mozgalom” nagyon fontos, mert lelassítja és tompítja a hirtelen nagyszámú megbetegedés kialakulását, ezzel az egészségügy terheltségét. DE! Nem véd meg tartósan és nem erősíti az immunrendszerünket!

Már nem sejtszinten gondolkodunk, hanem behatoltunk a sejtekbe, a sejtek élethosszát, egészségét és működését alapvetően befolyásoló MITOKONDRIUMOK működését vizsgáljuk. E szemszögből a vitaminok és antioxidánsok szerepe átértékelődik, az immunfunkciók serkentése – és így a koronavírus elleni védekezés is – új megközelítéssel bővül.

Dr. Katz, a Yale Egyetem Betegségmegelőzési Kutatóközpontjának alapító elnöke arra figyelmeztet, hogy miközben az emberek pánikba esnek a koronavírustól, rezzenéstelen arccal néznek szembe sokkal veszélyesebb „járványokkal”.

Kedves Olvasó! Beton, kocka és szürkeség… Ha körbenézve ezt látja maga körül, akkor ideje kimenekülni vagy munkához látni, hogy testi-lelki egészsége érdekében minél több „természetet” varázsoljon maga köré.

Ma már nem kétséges, hogy az életmódunk óriási hatással van egészségünkre: betegségeket okozhat és gyógyíthat is. Ennek kapcsán érdemes végiggondolnia a következő 12 fontos kérdést!

Étrendünk összetétele nyilvánvalóan meghatározza agyműködésünket. Ennek legjobb példája az egyre terjedő demenciajárvány, mely a szénhidrátalapú, feldolgozott ételekre építő nyugati étrend következménye. A radikálisok most akarnak tiszta gondolkodást, a fontolva haladók pedig tiszteletben tarják az uralkodó ajánlásokat.