Az emberek általában azt hiszik, a boldogságnak oka van, tehát csak az lehet boldog, derűs, optimista, akinek van erre indoka, alapja. Valójában a pesszimizmust, a depresszív hangulatot legtöbbünk „magába issza” felnövekedése során. Ez csak egy gondolkodásmód, egy „megelőlegezett” világszemlélet.
Azonban mind a sötét, mind a derűs látásmód önbeteljesítő jóslatként működik.
Optimizmust is tanulhattunk volna, de ha már nem így jártunk, mindez bepótolható. Íme néhány szempont ehhez:
▶ A világ semleges – Tehát a világ dolgai sem nem jók, sem nem rosszak, mi vetítünk bele a világba folyamatokat, jó- és rosszindulatot, bal- vagy jó sorsot.
▶ Agyunk érzelmi állapota befolyásolható – Ha nem hagyjuk, hogy a minket ért hatások automatikusan beállítsák hangulatunkat, hanem mi tudatosan törekszünk a számunkra kívánatos hangulat elérésére, akkor nem leszünk védtelenek a minket érő külső ingerekkel szemben.
▶ Jogunk van jól érezni magunkat! – A velünk történt rossz dolgokban is lássuk meg a jót! Pontosan ez a boldogságtanulás lényege. Eddig mindenben a sérelmet, az igazságtalanságot vettük észre, ez már jól megy, „sötét szemüvegen” keresztül így néz ki a világ.
A rosszkedv, a depresszió nem jön spontán, keményen meg kell dolgozni érte. Egy kis sérelemből, mint hógolyóból kiindulva, addig fortyogunk, panaszkodunk, mígnem lavina lesz belőle, és kellőképp elrontja a kedvünket.
▶ Legyünk éberek! – Aki el akarja sajátítani a derű és kiegyensúlyozottság művészetét, annak folyamatosan észnél kell lennie, és azonnal beavatkozni, amint romlani kezd a hangulata. Ha valaki például, udvariatlan velünk, ne vegyük magunkra, hiszen nem rólunk szól: megalázni csak azt lehet, aki hajlandó megalázottnak érezni magát.
▶ Fejlesszük az elfogadás képességét! – A boldog emberek mindig annak örülnek, ami van, a boldogtalanok azt hiányolják, ami nincs. A hála érzése ugyancsak meghatározó a boldogsághoz. Rengeteg dologért hálásak lehetnénk, amit természetesnek tekintünk!
Ne feledjük: az élet se nem rossz, se nem jó, olyan, amilyennek látjuk. A boldogság csupán gondolkodásmód, amit szorgalmas gyakorlással el lehet sajátítani.
Szendi Gábor
klinikai szakpszichológus
A teljes cikk a forrásmegjelölésekkel a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.
