Az allergiák hátterében egy aprócska (kb. 0,3mm hosszú), pókszerű élőlény, a poratka áll, melynek mikroszkopikus méretűre feltöredezett – így a levegőben szálló – ürüléke okozza a tüneteket, ha belélegezzük, vagy megérintjük. Számuk a fűtési idényben alacsonyabb, azonban tavasszal, a lakások páratartalmának növekedésével ugrásszerűen emelkedik. Legkedvezőbb számukra a 17-25°C közötti hőmérséklet, -20°C-on, illetve 55°C felett elpusztulnak, ezért érdemes az atkával szennyezett anyagokat (pl. ágynemű) 60°C-os vízben mosni. Az atkák az ember elhalt, lehullt hámsejtjeivel táplálkoznak, emiatt fordulnak elő nagyobb számban az ágyneműben, bútorhuzatokban, szőnyegekben és a plüssállatokban.
Tények:
A lakáson belüli allergének közül a házipor-atka vezet leggyakrabban légúti allergiához. Egy nap folyamán kb. 9000 liter levegőt lélegzünk be, melyből orrüregünk a 0,002 mm-nél is kisebb atka ürüléket kevéssé tudja kiszűrni, így az eljuthat egészen a tüdőnkig. Érzékeny személyeknél ez a pollenallergiához hasonló tüneteket (erős könnyezés, szemvörösség, -viszketés, orrfolyás, -dugulás, -viszketés, tüsszögés, szájpad viszketés) idézhet elő. Később száraz, erőltetett köhögés, esetleg nehézlégzés, fulladás is jelentkezhet. Az ágyneművel érintkezve a bőrtünetek (pl. csalánkiütés, ekcéma) is kialakulhatnak.
Más allergia típusokhoz hasonlóan, a poratka allergia esetén is a tüneti szereknél (antihisztamin, lokális szteroid, immunmodulátorok) jobb kezelési mód a megelőzés, vagyis az atka-mentesítés.
Tanácsok poratka-allergiásoknak:
Dr. Pálffy Márta
