A szívelégtelenség a szív, legtöbbször a szívizom olyan megbetegedése, amely panaszokat okozó szívműködési zavart eredményez. Ilyenkor a bal kamra összehúzódó- vagy tágulási képessége elégtelenné válik, s a szív nem képes a szerveket a működésükhöz szükséges vérrel ellátni. Bármely életkorban előfordulhat, de jóval gyakoribb idős embereknél. Főleg azokat veszélyezteti, akiknek már szívizom-károsodást előidéző betegsége van ( pl. magas vérnyomás, koszorúér-betegség, infarktus utáni állapot, szívizom-gyulladás, szívritmus-zavarok, tüdőbetegség, cukorbetegség, vérszegénység, egyes hormon-betegségek, többek között a pajzsmirigy túl- vagy csökkent működésével járó kórképek), illetve ezen panaszok családi halmozódást mutatnak.
A szívelégtelenséget a fenti betegségek megelőzésével, korai észlelésével és optimális kezelésével tudjuk elkerülni. Ebben kiemelkedő jelentősége van a helyes életmódnak, a káros szenvedélyek (alkohol, kábítószer, dohányzás) megszüntetésének is. Férfiak rendszeresen ne igyanak többet napi 2-3 dl, a nők pedig 1-2 dl bornál vagy annak megfelelő alkoholnál!
A szívelégtelenség leggyakoribb tünetei: nehézlégzés, fáradtság, csökkent terhelhetőség, teljesítőképesség, gyengébb koncentráló képesség, szédülés, időskori tudatzavar, vizenyő (ödéma), hasi, gyomor-bélrendszeri panaszok, gyors, rendszertelen szívműködés, szívtáji, sokszor terheléssel összefüggő fájdalom, nyomásérzés, a vizelet mennyisége éjszaka nő, nappal pedig csökken, kóros lesoványodás. Ha fenti tünetek közül bármelyik – akár átmenetileg is – jelentkezik, forduljunk kezelőorvosunkhoz!
Súlyos vagy hirtelen fellépő tünetek a beteg életét is fenyegethetik, ezért azonnal hívjunk orvost, még inkább mentőt a 112. számon, ha erős, nem múló mellkasi fájdalom jelentkezik, különösen ha az nehézlégzéssel, gyengeséggel, verejtékezéssel társul, ha a beteg gyors szívverést észlel, különösen akkor, ha ezzel együtt nehézlégzés, szédülés, gyengeség, rosszullét is fellép, illetve ha a betegnek nyugalomban sem szűnő nehézlégzése támad, vagy valamelyik végtagja elgyengül, ügyetlen lesz, nem vagy alig tudja mozgatni, ha beszéde akadozóvá válik, ha esetleg tudatvesztés, eszméletlenség lép fel.
Ha a beteg eszméletlenné válik, még a mentők megérkezése előtt, azonnal el kell kezdeni az újraélesztés műveletét, melyet azoknak kell ismerni, akiknek környezetében szívelégtelenségben szenvedő, a hirtelen halál szempontjából veszélyeztetett ember él. A teendők ismeretének hiánya miatt sokan halnak meg szeretteink, embertársaink közül, akik különben megmenthetők lettek volna.
Az azonnal elkezdett, a mentő megérkezéséig folyamatosan alkalmazott szívmasszázs önmagában is képes sok ember életét megmenteni!
Bár a szívelégtelenség véglegesen kevéssé gyógyítható, az idejében elkezdett kezeléssel az állapot jellemző súlyosbodása leállítható, de a gyógyszerszedést általában már soha nem lehet abbahagyni. Bizonyos esetekben műtéti kezelés vagy eszközbeültetés is segítheti a betegek gyógyulását. Az állapotváltozás napi megfigyelése, a pulzus, a vérnyomás és a testsúly mérése a beteg feladata. Figyelnie kell a lábszárakon megjelenő esetleges ödéma, a kisebb igénybevételkor is fellépő légszomj jelentkezését, hogy idejében konzultálhasson kezelő orvosával a teendőket illetően.
