Koleszterin – diéta és kezelés
A koleszterin az ún. állati eredetű sA koleszterin az ún. állati eredetű szterolok közé tartozik, és szervezetünk nagyon fontos, integráns része. Minden sejtünk képes termelni és a vérből felvenni, mégpedig azért, hogy a sejtet határoló, rendkívül sok funkcióval rendelkező sejtmembrán élettani állapotát megőrizze.
A vér koleszterin szintjét 60-90%-ban genetikai tényezők határozzák meg, de életmódunkkal a kóros szintet előnyösen befolyásolni tudjuk. Az elmúlt 20 év népegészségügyi vizsgálatai igazolták, hogy a civilizált társadalmak „westernizálódott” étkezési szokásai mellett a vér koleszterin szintje jelentősen megemelkedik, és ez egyértelmű összefüggést mutat az artériák elmeszesedésével. A folyamatban az érelmeszesedés családi halmozódása mellett a magas vérnyomás betegség, a cukorbetegség, a dohányzás és a vér emelkedett koleszterin szintje döntő fontosságú. E rizikófaktorok egymás káros hatásait tovább erősítik. Például a vér emelkedett koleszterin szintje mellett a kórosan magas vérnyomás szinte „benyomja” a koleszterint az érfalba, felgyorsítva ezzel az érelmeszesedés (plakk-képződés) folyamatát.
Az jelenleg egyértelmű, hogy a kórosan magas koleszterin szint (6,5 mmol/l felett) jelentősen fokozza az érelmeszesedés esélyét, de még 4 mmol/l feletti értékek esetén is jelentkezhet atherosclerosis. A természeti népek, vegetáriánusok és főemlősök 3 mmol/l alatti vérkoleszterin szintje tekinthető egyértelműen élettaninak, hiszen bennük jóval ritkábban jelentkezik érelmeszesedés.
Fentiekből következik, hogy az 5 mmol/l-es értéken tartott emelkedett koleszterin szintet érbetegség vagy a fenti súlyos rizikófaktorok jelenléte esetén ajánlatos 4,5 mmol/l alatti, különösen súlyos esetben akár 3,5 mmol/l alatti értékre csökkenteni.
A koleszterin szintet a leginkább egészségkímélő módon az életmód tudatos megváltoztatásával befolyásolhatjuk. A módszerek között kiemelendő a rendszeres testmozgás, amely ideális esetben hetente többször 20-40 perces dinamikus testedzést jelent, de már napi 10 perc mozgás is kimutatható változást okoz. A testsúly ideális értékre csökkentése szintén hatékonyan befolyásolja a koleszterin és a neutrális zsír, a triglycerid szintjét, valamint emeli a védőkoleszterin, a HDL-koleszterin koncentrációját.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni az egészséges étrend szerepét, melyet összefoglalóan „mediterrán”étrendnek nevezünk. Ez elsősorban zsírszegény, zöldségekben, gyümölcsökben gazdag étrendet jelent, amelyben hangsúlyozottan alkalmazzuk az olívaolajat, a halból (nem tenger gyümölcsei, mert azok koleszterinben dúsak!) készült ételek széles körét (olívaolajban tárolt szardínia készítmények is jók!), valamint a durum búzából készült tésztaételeket. A mediterrán étrend egyetlen „kakukktojása” a sajt, mert magas a koleszterin- és zsírtartalma, ezért abból napi 5 dekagrammot ajánlunk csak fogyasztani. Tejből is az alacsony zsírtartalmúakat preferáljuk.
Koleszterin szintünket ellenőrizve kezelőorvosunk meg tudja határozni, hogy melyik rizikócsoportba tartozunk, és ez alapján el tudja dönteni, hogy érvédelmünkre elegendők-e a fent említett természetes módszerek, vagy esetleg nagy hatású koleszterin-csökkentőt is alkalmaznunk kell.
Prof. dr. Karádi István
