Stressz és káros szenvedélyek
Mi más, mint kíméletlen az, aki „két végéről égeti a gyertyát”, 24 órából 25-öt dolgozik, pedig tudja, hogy a szervezetet nem lehet büntetlenül kizsákmányolni. Azért, hogy mindez mégis elviselhető legyen, jön az egyik cigi a másik után (extrém esetben 2-3 doboz), közben 5-6 kávé, majd késő este, amikor úgy néz ki, hogy kezd lecsengeni a nap, jöhet valamilyen rövidital.
Egy két évvel ezelőtti európai reprezentatív felmérés – amely Magyarországon is végigfutott – az mutatja, hogy hazánkban is átlagosan 13 éves korban kezdenek a fiatalok a dohányzással ismerkedni. 16 évesen a gyerekek 25-30%-a napi 1 doboz cigarettát szív. Eddig a középiskolás fiúk 40-45 %-a dohányzott (legalább napi 1-2 szálat), ma már a lányok is „felveszik a versenyt”, 45-50 %-uk dohányzik – van olyan iskola, ahol több a dohányos lány.
A kamaszok igen nagy árat fizetnek, szervezetüket naponta a dohányfüstben található 4000 kémiai anyaggal – köztük legalább 50 rákkeltő hatásúval – terhelve, hogy kortársaik és az idősebbek előtt „menőnek” látszanak. A bilincset a nikotin rakja a kezükre, hiszen ugyanolyan erős függőség alakul ki, mint a heroinhoz. A heroin esetében senki nem vitatja, hogy egy rettenetes szenvedélybetegségről van szó, ugyanakkor nálunk a nikotin az egyetlen legális drog, amely kimaradt a drogtörvényből.
A nikotin rendkívül gyorsan eljut az agyba. Már az első slukk után 8 másodpercen belül nagy mennyiségű, erős nyugtató, kellemes érzést kiváltó dopamin szabadul fel, melyet boldogság-hormonként is emlegetnek. Ugyanezt az érzést előidézhetjük egy sütemény elfogyasztásával, nagy öröm, erős szeretet megélésével, szerelem, szexuális kapcsolat révén és sporttal is (pl. hosszútávfutás). Tehát igenis van alternatíva!
Külföldön már nem sikk a dohányzás, sőt kinézik azokat, akik gyengeségüket dohányzással próbálják meg palástolni. A nikotin felezési ideje 30 perc, tehát a dohányos már fél óra elteltével arra koncentrál, hogyan gyújthatna rá például a tárgyalás közepén. Már Magyarországon is sok fejvadász cégnél szempont, hogy az alkalmazni kívánt munkatárs dohányzik-e, s inkább mellőzik a dohányosok felvételét. A munkáltatók figyelembe veszik, hogy a dohányos – függősége miatt – gyakrabban feszült, dekoncentrált, ha nem gyújthat rá, gyakrabban betegszik meg, s félóránként munkaidejét a dohányzásra kijelölt helyen tölti. A nikotin függőséget egyre inkább betegségként könyvelik el.
4 évvel ezelőtt indult el Magyarországon egy rendkívül hatékony, komplex energetikai és intenzív méregtelenítő program, amely elsősorban a fizikai függőséget tudja megszűntetni. Azóta több mint 4500 eredményes kezelés tapasztalatai alapján az 1 hónapos után követés 90 %-os, míg 1 év eltelte után 72 %-os hatékonyságot mutat. A visszaesések elemzésénél kiderült, hogy azt elsősorban a csökkent folyadékbevitel okozta. Intenzív méregtelenítő programunk során, a felszabaduló hatalmas mennyiségű méreganyag kiválasztásához a veséknek jelentős mennyiségű folyadékra van szükségük. Javallatunk szerint ez 1 hónapon keresztül fél óránként egy pohár (2,5 dl) vizet, azaz összesen napi 8 liter folyadékot jelent, melynek elfogyasztása látszólag nem kis teljesítmény, ám a sok ezer sikeres eset tanúsága szerint nem lehetetlen, sőt mindezt támogatja a rendszeresen jelentkező szomjúságérzet is. A kúra során az elégtelen folyadékfogyasztást jelzi a fejfájás, a rossz közérzet, vagyis az enyhe mérgezési tünetek, melyek szintén ivásra sarkallnak. A méreganyagok gyors kiürítése mellett a nikotinnak még az „emlékét” is száműzzük a szervezetből, hogy a páciens mentesüljön a megvonási tünetek kínjaitól. Ennek módjáról egy későbbi lapszámban írunk részletesen.
Angliában készült felmérések szerint a dohányosok mintegy 25 évvel rövidítik meg életüket. Én egyetlen napot sem adnék, nemhogy 9125-öt! 3,5 millió „öngyilkos jelölt” honfitársamtól sem kérek többet, mint egyetlen órát az életéből, amely talán még a legelfoglaltabb üzletembertől sem túl nagy áldozat.
