Dán kutatóknak a Journal of Epidemiology and Community Health folyóiratban közölt kutatási eredményei szerint 50-60 éves kor felett, ezen belül pedig az egyedül élők esetében különösen magas a szív- és érrendszeri megbetegedések, illetve a halálozás kockázata. Kísérlet-sorozatukban 138000, 30 és 69 év közötti dán felnőtt egészségi állapotát követték nyomon.
A két éves periódus alatt 646 résztvevő esetében diagnosztizáltak szívinfarktust, mellkasi fájdalmat (angina pectoris), vagy szívprobléma miatti hirtelen halálesetet, vagyis az akut szívkoszorúér problémák egyikét. Az életkor, a nem, az iskolai végzettség és egyéb demográfiai faktorok összevetése után a kutatók felfedezték, hogy az akut szívproblémák kialakulása leginkább az életkor növekedése és az egyedüllét hatására következik be.
Egyértelművé vált, hogy a 60 év feletti nők és az 50 év feletti, egyedül élő férfiak esetében a legmagasabb a szívkoszorúér probléma miatt bekövetkezett halálozás kockázata.
Az egyedül élő emberek esetében a szívinfarktus, vagy a súlyos mellkasi fájdalom, esetleg kardiális probléma következtében létrejött hirtelen haláleset kockázata kétszer magasabb, mint a partnerrel, vagy társsal élők körében, állítják a dán kutatók.
A vizsgálatban résztvevők alig 5%-át tették ki a 60 év feletti egyedül élő nők, a halálozások számának mégis mintegy egy harmad része az ő csoportjukból került ki. Az 50 év feletti egyedül élő férfiak is a résztvevők kevesebb, mint 8%-át alkották, mégis a szívproblémák miatt bekövetkezett halálesetek kétharmad része közöttük következett be.
Kétségtelen tehát, hogy az egyedüllét növeli a szívinfarktus kockázatát.
Az akut szívkoszorúér problémák kialakulásához vezető egyéb rizikófaktorként a kutatók felmérésük alapján az alacsony iskolázottságot és az alacsony jövedelmi szintet jelölték meg. Míg ritkább előfordulást mutattak ki a családdal, társsal együtt élők, a magasabb iskolai végzettséggel és biztos munkahellyel rendelkezők csoportjában.
A vizsgálatot végző orvosok azt is állítják, hogy bizonyos, szívbetegséghez vezető rizikófaktorok – például elhízás, dohányzás, magas koleszterin szint és a rendszeres háziorvosi ellenőrzések elmulasztása – sokkal nagyobb gyakorisággal fordulnak elő az egyedül élők körében. A kutatás tanulsága, hogy a kezelőorvosnak tanácsos az egyéb rizikófaktorok vizsgálatánál a beteg személyes életkörülményeit is figyelembe vennie a helyes diagnózis és a sikeres kezelés érdekében.
Jó hír, hogy ez évben a Kardiológiai Világkongresszus nyitó napján egy új spanyol „csodaszerről” számoltak be, amelynek világméretű bevezetését 2009-2010-re prognosztizálták. A kutatóorvosok szerint a komplex gyógyszer a szívinfarktus megelőzését szolgálja majd, s az eddig nagy mennyiségben szedett gyógyszerek hatásait egyesítve koleszterin szintet és vérnyomást csökkentő tulajdonsága mellett aszpirint és egyéb értékes összetevőket is tartalmaz majd.
Tekintettel arra, hogy a szívbetegségek előfordulása a nem megfelelő táplálkozás és a dohányzás hatására különösen gyakori a fejlődő országokban – India, Dél-Ázsia, Kína és Indonézia területén –, sőt ma már a halálozások közel 50%-ával is Ázsia „büszkélkedhet”, az új, egyszerű és olcsó gyógyszer bevezetésénél Ázsia szegényebb országai fognak majd előnyt élvezni.
(Forrás: www.orvostkeresek.hu)
