Lisztérzékenység
l. A lisztérzékenység (coeliakia) megjelenése a tünetmentes formától a súlyos, kórházi kezelést igénylő állapotig terjedhet, amikor fogyás, felszívódási zavar, súlyos hasmenés lép fel. Ezek a tünetek azonban ritkák, a legtöbben fáradékonyság, vashiány, enyhe emésztési zavarok miatt keresik fel az orvost, vagy – valamilyen szövődmény megjelenéséig – nem is tudnak betegségükről.
2. A nem kezelt coeliakia daganatos és autoimmun betegségekre, főként cukorbaj és pajzsmirigybetegségek kialakulására hajlamosít, egyeseknél idegrendszeri tünetek is jelentkeznek. 3. A coeliakiát az immunrendszer hibás működése okozza a kalászos gabonák gluten fehérjéinek hatására, ami csak a búza, rozs és árpa termékek fogyasztásának teljes kiiktatásával kezelhető.
4. A diétát egész életen át tartani kell, még vendégségben vagy nyaralás alatt is, különben a kóros immunreakció újrakezdődik.
5. A diéta megszegése általában nem azonnal okoz panaszt, így azok, akiknél a diagnózist nem igazolták kellőképpen, előbb-utóbb általában felhagynak vele, de ekkor a betegség újrakezdődhet, és gyakran a kezdetinél jóval több vizsgálat válik szükségessé.
6. Tekintettel arra, hogy a hajlam örökletes, fennállásának kizárása érdekében szükségessé válhat a beteg családtagjainak vizsgálata is.
7. Bár a glutenmentes diéta az egészséges családtagok számára sem ártalmas, megkezdése előtt mégis érdemes szűréssel megállapítani, hogy valójában kinek van rá szüksége.
8. Hibát követ el, aki előzetes vizsgálatok nélkül glutenmentes étrendre tér át, mert ezután gyakran már nem lehet orvosilag a betegséget sem megállapítani, sem kizárni (ami még rosszabb).
9. A betegség felismerését vérvizsgálat segíti, melyet akár otthon, egyszerűen az ujjbegyből is elvégezhetünk egy gyorsteszttel, de a diagnózis orvosi megerősítéséhez a vékonybélbolyhok vizsgálata is szükséges.
10. A coeliakia betegség miatt járó szociális kedvezményekre Magyarországon és az Európai Unió legtöbb országában csak azok jogosultak, akiknek megalapozott orvosi diagnózisa van.
