A csontritkulás hátterének a szakma leginkább a változó kornak nevezett folyamatot tekinti. Ez az időszak – főként a nők esetében – mind biológiai, mind pszichikai szempontból új helyzetet teremt. Kezdetének legfőbb jelzője a petefészek ciklikus működésének megszűnése, illetve a hormonális szabályozás elmaradása. A menopauza során gyakran jelentkeznek hőhullámok, verejtékezés, bizonytalanság-érzés, alvászavar, szorongás, hangulati hullámzás, váratlan szívdobogás. A későbbiekben – a csökkenő női nemi hormon mennyisége miatt – hüvelyszárazság, visszatérő húgyivarszervi gyulladások és vizelettartási nehézségek jelentkezhetnek. A hosszú távú hatások között a csontritkulás gyorsulása az egyik legfontosabb tényező.
Az elmúlt években fény derült arra, hogy a hormonális változások csak az ún. „gyors csontvesztő” nőknél okoznak súlyosabb problémát, ennek ellenére a csontritkulást népbetegségnek kell tekintenünk, melynek fő okát a szakemberek a helytelen életvitelben, a nem megfelelő táplálkozásban és mozgáskultúrában látják. Mivel a genetika, a természetes öregedési folyamat, és a vele járó hormonális változások nem indokolják a manapság tapasztalható nagy mértékű csonttömeg-veszteséget, így nem is vagyunk arra ítélve, hogy tétlenül nézzük e néma járvány drámai mértékben való terjedését, hiszen a fő okot saját életmódunk szolgáltatja, melyen döntésünk szerint változtatni is tudunk.
A csontrendszernek kalciumra, foszforra és a szükséges elemek beépülését segítő ún. szinergens szabályozó anyagokra van szüksége. Mindezek bevitelére a növényi alapú táplálékok gazdag palettája nyújt lehetőséget, hiszen ezekben a szükséges elemek épp a megfelelő arányban találhatók meg. A legjobb csonterősítők közé tartozik például a szezámmag, a dió, a mandula, a napraforgómag, a tökmag, a kesudió, vagy a törökmogyoró. A vöröslencse, a sárgaborsó, és a szójababból készített termékek (pl. a tofu) szintén hasznos kalcium-, magnézium-, vas-, mangán-, cink- és rézforrások. A brokkoliban, káposztafélékben és egyéb zöldségekben illetve zöldséglevekben K-vitamin és folsav, míg a teljes kiőrlésű gabonákban B-vitaminok vannak, melyek ugyancsak a csont „barátai”. A rozs, a lenmag és a csíráztatott gabonák ezen kívül fitoösztrogéneket hordoznak, melyek fogyasztása elengedhetetlen az idősebb korosztálynak.
A csontritkulás kérdésköre manapság sajnos már a fiatalokat, sőt gyermekeket is érinti. Az ún. fiatalkori csontbázis ugyanis alapvetően meghatározza a későbbi csontvesztés lefutását, ezért nagy gondosságot igényel a gyermek- és fiatalkori étrend kialakítása is. A kóla, a cukrászati és édesipari termékek, a csokoládé, a finomított pékáruk, a fehérje- és energia-túlfogyasztás, illetve a félkész és készételek megjelenése a piacon mind-mind kedvezőtlen hatással vannak a fiatalkori csontozatra. A fent említett növényi élelmek, saláta- és főzelékfélék, olajos magvak és teljes őrlésű gabonák viszont erős, teherbíró csontozatot eredményeznek, ráadásul a fiatalkorban kialakított helyes táplálkozási szokások könnyebben fenntarthatók a későbbi életszakaszokban is. Emiatt ma már fiatalabbnak és idősebbnek egyaránt érdemes tudatosabban élnie, a gyermekek csontozatát pedig szüleik felelős gondolkodása védheti meg a „modern” ártalmaktól.
