A tapasztalatokból ismert, később részben kísérleti úton is bizonyított seb- és csonthegesedésben, hegek gyógyulásában szerepet játszó granuláció, kallusz-képződés és szövet-regeneráció feltehetően a fekete nadálytő gyökér allantoin és poliszacharid tartalmának köszönhető. Gyulladás- és enyhe fájdalomcsillapító hatását pedig kifejezetten a polifenol származékoknak – köztük is a rozmarinsavnak – tulajdonítják. A fekete nadálytő gyökér hatóanyagainak, és ezek hatásának vizsgálata még további kutatások tárgyát képezi.
A fekete nadálytő gyökér és kivonatai mind a népgyógyászati tapasztalatok, mint a tudományos vizsgálatok szerint kedvezően befolyásolják a sérülésekkel járó fájdalmat, gyulladást és az általános gyógyulási folyamatot. Előnyösen alkalmazhatóak zúzódások, rándulások, sportsérülések, baleseti sérülések, csípések okozta gyulladások, duzzanatok, véraláfutások, helyi bőrgyulladások, visszérgyulladások kezelésében. Javítják a szövet- regenerációt és a hegképződést.
Az utóbbi 20-30 évben a nadálytővel kapcsolatban a figyelem a pirrolizidin alkaloidokra irányult. A mintegy 0,2-0,4%-ban jelenlévő hepatotoxikus, mutagén és teratogén hatású pirrolizidin alkaloidok miatt a nadálytőgyökér alkalmazását is korlátozták, illetve egyes készítményeit kivonták a forgalomból. Az érvényes rendeleti szabályozás értelmében a fekete nadálytő gyökere hazánkban csak gyógyszertárban vagy szaküzletben forgalmazható. Kizárólag külsőleg, ép bőrfelületen alkalmazható (nyílt seben nem). A kezelés javasolt időtartama évente maximum 4-6 hét.
Előírás szerint alkalmazva a készítmény terápiás előnyei jelentősen meghaladják az esetleges minimális veszélyeit. Ne alkalmazzuk a nadálytő készítményt túlérzékenység esetén! Terhesség és szoptatás idején, valamint kisgyermek esetében kérjük a kezelőorvos javaslatát.
Prof. Dr. Kéry Ágnes
