Alaposabban szemlélve, rögtön a szemünkbe ötlik e bölcseletek közös gyökere: bizonyos testi-lelki működési zavarokról szólnak, melyeket valamely régebbi megbántás, sérelem tudattalanba mélyedő fullánkjai, tüskéi okoznak lelki síkon, s ezeknek már fizikai szintű következménye van – nemcsak működési, hanem talán már sejt-, szövet-, vagy szervi szinten is.
Az ember társas lény. Társ a férj, a feleség, a család minden tagja, a kis és nagy közösség, a társadalom, s végül az emberiség nagy közös családja is.
Mióta ember él a Földön, s kiűzettünk a Paradicsomból, a bűn és az ember eggyé vált.
Bűn és bűnhődés, azaz következmény – ez a keleti filozófiában a karma, melyet még ebben vagy a következő életek valamelyikében kell megélnünk, ledolgoznunk.
Nem sokkal emberibb-e a bűn és megbocsátás társítása? Mi keresztények hisszük és valljuk, hogy Krisztus életét adta a bűneinkért, tehát nincs büntetés, nincs bűnhődés, ezt már helyettünk megcselekedték. Nekünk egy maradt, a megbocsátás, ami nem mindig könnyű.
Valós, vagy vélt sérelmeinket hordozzuk a lelkünkben, rágódunk rajtuk, a haragtól, gyűlölettől felmegy pumpa, nem látunk a „pipától”, fájdalmunk a szívünket markolássza, megfekszi a gyomrunkat, s elönt az epe. E döbbenetes népi bölcsességek egyértelműen magyarázzák a pszicho-szomatika legmagasabb fokának, a megbocsátás szintjének elemi hibáit, azt, hogy képtelenek vagyunk bocsánatot kérni és megbocsátani.
E bevezető után nézzük, milyen konkrét fizikai megbetegedéseket okozhatnak meg nem oldott konfliktus helyzeteink. Az öntörvényű fejjel megy a falnak, nem hallgat a jó szóra, sőt megsértődik, visszautasítja a tapasztaltabbak jó szándékú tanácsait. Belül ugyan tépelődik, de másokkal nem osztja meg gondjait. Rá nem igaz, hogy az okos más kárán tanul.
Eközben rengeteg energiát veszít, beáll az energia-gazdálkodási állapot, s először az emésztő-rendszere marad ellátatlanul, ami számos emésztőszervi megbetegedéshez vezethet.
Ezek közül a leggyakoribbak: előrehaladott elsavasodás a gyomorban, amely a nyelőcső érintettségét is magával hozhatja. Következménye lehet egy krónikus gyomorhurut, amely később átalakulhat gyomorfekéllyé, s a vérző gyomorfekély rehabilitációja a műtőasztalon történik, s ha nem ez a végállomás, akár el is rákosodhat. A statisztikák szerint az elmúlt években megháromszorozódtak az emésztőszervi rákos esetek – a szájüregtől a nyelőcsövön, gyomron, nyombélen keresztül egészen a végbélig.
Nézzük, mit is értünk az alatt, hogy valaki torkig van valamivel. A védikus – ősi indiai – bölcselet ezt a területet torok-csakrának nevezi, melynek működési zavarára a magyar népi hagyomány az „elakad a lélegzete”, „torkán akad a szó”, „megnémul a félelemtől” kifejezéseket használja. Ilyen esetekben garat-gége görcs alakul ki, bénul az agyban a beszédközpont. A toroktájék tartós energetikai görcse miatt zavar támadhat a pajzsmirigy és mellékpajzsmirigyek működésében, strúma alakulhat ki, s a kiváltó ok tartós fennállása esetében a göbök el is rákosodhatnak.
Zavar támadhat a jód és a kalcium háztartásában is, utóbbi a szervezet puffer-kapacitásának romlását, a szervezet elsavasodását, ez pedig krónikus degeneratív betegségek egész sorát vonhatja maga után.
A hajthatatlanságában megkeseredett embernél felborul a sav-lúg egyensúly, merevvé válik az epehólyag fala, az epe nem ürül, elszaporodnak egyes gombák és gennykeltő baktériumok, kialakulhat az epehomok és epekő, az epehólyag-gyulladás.
Az epe-pangás magával hozza a hasnyálmirigy érintettségét, s II. típusú cukorbetegség is kialakulhat.
A pajzsmirigy érintettsége magával rántja a szívet. Szapora pulzus és fáradékonyság alakul ki. A konok ember „megkérgesedett” szíve a teljes elmeszesedésre utal, amikor már egy hirtelen lelki görcstől is elpattan a túlfeszített húr – ez azonnali szívhalál, vagy infarktus formájában ölt testet.
