A Psychosomatic Medicine c. folyóiratban közölt kutatást 193, 21 és 55 év közötti, egészséges felnőtt részvételével végezték el. A páciensek orvosi ellenőrzésen vettek részt, s különböző teszteket végeztek el, melyekkel érzelmi életüket mérték fel. E téren pozitív beállítódásukat boldogságuk, nyugalmuk és kedvességük fejezte ki. Negatív érzelmi életükre idegesség, szomorúság, depresszió, harag és nyugtalanság utalt.
A résztvevők elmondták, hányszor élték át a fenti érzelmeket a vizsgálatot megelőző 2 hétben. A kutatók fő célja a vizsgált egyének általános hangulatának felmérése volt, nem pedig pillanatnyi kilengések alapján történő általánosítás.
A vizsgálatok összesítése után a kutatók pontozással minősítették a résztvevők általános hangulatát. Megállapították, hogy mind a pozitív érzelmi beállítódás, mind pedig a negatív érzelmi jellemzők kritériumai alapján a csoport közel egyharmada kapott kifejezetten magas pontszámot, ugyancsak egyharmad közepesen teljesített, és a maradék egyharmad igen alacsony pontszámot ért el. (A pontszámok alapján feltételezhető, hogy a pozitív oldal nyertesei a negatív irányú vizsgálat veszteseiből kerültek ki, és fordítva.)
Ezután – a résztvevők beleegyezésével – a kutatók olyan vírusokat juttattak szervezetükbe, melyek megfázást, vagy influenzát okoznak. Megfigyelték, hogy a magas pontszámot elért, pozitív érzelmi jellemzőket mutató egyének körében lényegesen kevesebb volt a megbetegedés.
Természetesen bárki lehet beteg. A boldogság nem jelent egyértelmű biztosítékot az egészségre. A negatív érzelmek sem okolhatók közvetlenül a betegségek kialakulásáért. Azonban az érzelmek, a lelki állapot egészségre gyakorolt hatása jóval nagyobb jelentőségű és összetettebb annál, mint azt kutatók, orvosok és más egészségügyi szakemberek korábban gondolták.
(forrás: „Happiness Good for Health” – orvostkeresek.hu)
