Ételallergiák
Elfogyasztott ételeink több módon is okozhatnak panaszokat. Ezek egyik csoportja, amikor allergiás reakció lép fel. Ételallergia leggyakrabban gyermekkorban jelentkezik, elhanyagolása súlyosan befolyásolhatja a gyermek testi és szellemi fejlődését. Az allergiás reakciók az étel elfogyasztása után jelentkeznek, de csak egy részük érinti a tápcsatornát (hasfájás, hasmenés, hányinger), gyakran társulnak hozzájuk légzőszervi, asztmás, vagy ekcémás bőrtünetek.
Gyakoribb allergizáló ételek
Általános ételek: gabonák, húsok, tojás, tejfehérjék, tengeri halak, kagylók, polip, mandula, mogyoró, földimogyoró, dió, napraforgómag, szamóca, földieper, őszibarack, alma, narancs, banán, spenót, sárgarépa, fokhagyma, burgonya, kakaó.
Ételadalék-anyagok: tartósítószerek, ételszínezékek, ízesítők (pl. asztpartám, benzoát, szacharin, nátrium-dioxid, nátrium-glutamát, tartrazin).
Allergiás tünetet okozó ételek
Léteznek olyan ételek, melyek annak ellenére, hogy az immunrendszert nem aktiválják (allergiás reakciót nem váltanak ki), mégis típusos allergiás tüneteket okozhatnak. A jelenség magyarázata: eleve olyan vegyületeket tartalmaznak (hisztamin, szerotonin), melyek amúgy az allergiás reakció során szabadulnak fel, s felelősek az allergiás tünetekért. A magas hisztamin/szerotonin tartalmú ételek így az immunrendszer aktiválását átugorva, közvetlenül okozhatnak allergiás tüneteket: hasi panaszok, bőrtünetek, fulladás. Ezt a jelenséget álallergiának nevezzük. Ilyenkor a allergia-tesztelés mindig negatív eredménnyel zárul.
Halak: füstölt hering, halikra, szardínia, tonhal;
Érett sajtok: camambert, cheddar, ementáli, gouda, rokfort, stilton, penészes és füstölt sajtok;
Alkoholok: fehér- és vörösbor, pezsgő, sör;
Húsfélék: belsőségek (májkrém is), érlelt kolbász, füstölt hús, sertéshús, sonka, szalámi;
Zöldségek: bab, borsó, lencse, szója, mák, paradicsom (ketchup is), savanyú káposzta, spenót;
Gyümölcsök: ananász, banán, narancs, papaya, eper, dió, mogyoró (mogyorókrém is), olajos magvak;
Egyéb élelmiszerek: csokoládé, kakaó, kávé, fahéj, csiga, kagyló, kaviár, paprika (fűszerpaprika is), sörélesztő, tojás (sütve, főzve is).
Keresztallergiát okozó ételek
Egyes légúti allergének (pl. parlagfű) okozta tüneteket bizonyos ételek (pl. görögdinnye) felerősíthetnek, noha az étel önmagában nem okoz panaszt. A keresztallergia jelenségéről, és a számításba jöhető ételekről egy korábbi lapszámban már részletesen írtunk.
Ételallergiák vizsgálata és kezelése
Az ételallergia vizsgálata gyakran több lépcsőben zajlik. A páciens étkezési naplót vezet, melyből behatárolható, mely ételek fogyasztása után jelentkeznek a tünetek. Egyszerű ételek esetén az alkaros bőrteszt vagy vérvizsgálat is szóba jöhet. Mesterséges ételadalékok vizsgálata ún. epicután-teszttel történik. Ilyenkor a kérdéses anyagokat a hát bőrére ragasztjuk fel, majd négy napon keresztül figyeljük a bőr reakcióit. További lehetőség a terheléses vizsgálat, amikor a betegnek a „gyanús” ételt kell fogyasztania a reakciók figyelemmel kísérése mellett. Ez a tesztelés akár komoly tüneteket is eredményezhet, ezért kivitelezése csak fekvőbeteg intézetben történhet.
Kimutatott ételallergia esetében a legfontosabb a panaszt okozó ételek kizárása az étkezésből. Sokszor ez igen nehéz, főként a tej és a liszt esetében. A másik problémás terület az adalékanyagok. Sajnos minden európai uniós előírás ellenére ma is gyakran találkozunk olyan ételekkel, melyeken nincs feltüntetve minden összetevő.
A tejcukor- és a lisztérzékenységet gyakran tévesen allergiának tekintik, pedig a tejcukor (laktóz) esetében egy veleszületetten vagy szerzetten hiányzó, esetleg csökkent mértékben működő, laktózt bontó enzim áll a háttérben, míg a cöliákia nem allergia, hanem egy immunrendszeri betegség, melyet előző lapszámainkban részletesen ismertettünk.
