A genetikailag módosított organizmusok (GMO) olyan élő szervezetek, melyekben a genetikai örökítő-anyagot (DNS) a természetben elő nem forduló módon változtatták meg. A géntechnológiai eljárásnak köszönhetően a termék ezután a lehető legkívánatosabb minőségi adottságokkal rendelkezik.
A géntechnológia legáltalánosabb célja, hogy erősebb szervezetek jöjjenek létre. Az eljárás fő iránya, olyan termények létrehozása, melyek a korábbiaknál jobban ellenállnak a kártevők és a különböző betegségek megpróbáltatásainak.
Teljesen érthető a génmanipulált termékekkel szembeni vegyes fogadtatás. Egyfelől senki sem ismeri pontosan fogyasztásuk hosszú távú hatásait, másfelől viszont termesztésük sok haszonnal is jár. Egyik előnyös tulajdonságuk, hogy – mivel az ilyen eljárással termesztett növények ellenállóbbak a környezeti hatásokkal, kártevőkkel szemben – egészséges fejlődésükhöz kevesebb permetezés, vegyi anyag, méreg szükséges.
A termékek allergia szempontjából végzett vizsgálatai is több csoportba sorolhatók. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hatóság (FDA) is folyamatosan teszteli a termékek fogyaszthatóságát, illetve azt, hogy a mesterségesen kezelt ételek nem okoznak-e allergiát.
E célból a Michigan State University kutatói jelentős finanszírozási kerettel létrehozták az első, állatokon alkalmazható módszert, mely képes a módosított termékek allergiás reakciót kiváltó tulajdonságainak szűrésére. A géntechnológiai eljárás hosszú távú hatásainak felderítése kiemelten fontos. Segítségével ugyanis nem csak a korábbitól idegen, mesterséges szervezetek hozhatók létre, de a módszer egészségügyi szempontból hasznos is lehet. Ha a korábban allergiát okozó élelmiszerekben géntechnológiai eljárással kicserélik, eltávolítják az allergén géneket, utána már bárki szabadon fogyaszthatja a számára eddig „tilalmi listán” szereplő ételeket.
