Prosztatarák
A statisztikák szerint sajnos a prosztatarák előfordulásának gyakorisága növekszik. Mivel korai stádiumában gyógyítható, ezért óriási szerepe van a rendszeres szűrővizsgálatoknak. Ennek leggyakoribb módja a prosztata végbélen keresztüli megtapintása, valamint az ún. prosztata specifikus antigén (PSA) meghatározása. Meg kell jegyeznünk, hogy a PSA szint gyulladás esetén is emelkedett lehet. Az ellenőrzést szükség esetén ultrahang vizsgálattal is kiegészítik.
Diéta: Aki több vöröshúst, sok zsírt, magas zsírtartalmú tejterméket, viszont kevesebb gyümölcsöt és zöldséget fogyaszt, annál nagyobb a kockázata a prosztatarák kialakulásának. A legegészségesebb módja a prosztatarák megelőzésének – a zsírokban szegény, sok nyers zöldséget és gyümölcsöt tartalmazó diéta.
Életkor: A prosztatarák többnyire 65 éves kor felett alakul ki, ennek hormonális okai vannak. Az öregedési folyamatot nem lehet megállítani, de ettől még élhetünk egészségesen és kiegyensúlyozottan (ez nem csak a prosztatarák kockázatát fogja csökkenteni, hanem az összes korral járó betegségét is).
Nemzetiség: A prosztatarák jóval gyakoribb a nyugati világban (Észak-Amerika, Nyugat-Európa). Ne vesződjön azzal, hogy Ázsiába költözik, mert a kockázatot nem a földrajzi helyzet, hanem például az ázsiai népek szójában, zöldségekben és egyéb hüvelyesekben, gabonákban és halakban gazdag étkezése csökkenti.
Fizikai inaktivitás: Vizsgálatok azt mutatják, hogy a heti többszöri rendszeres testmozgás – akár a tempós gyaloglás is – csökkentheti a rák kialakulásának veszélyét.
Szexuális élet: A kutatók szerint az ejakuláció gyakorisága bizonyos védelmet jelent a prosztata rák ellen. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a prosztatában felgyűlő toxikus rákkeltő anyagokat (dohányosokban például a 3-metilkloratrént) az ejakuláció mintegy kiöblíti.
Családtörténet: A prosztatarákra való hajlam örökölhető. Sajnos a genetika nem változtatható meg, így ez a rizikófaktor nem kontrollálható. Ha egy férfi apjának, vagy testvérének prosztatarákja van, nála a kockázat a kétszeresére nő, tehát ennek tudatában érdemes megtennie minden megelőző lépést.
Az életmód egyébként nem csak a prosztatarák kockázatára van hatással, hanem a már kialakult daganatra is. Dean Ornish, amerikai orvos és munkacsoportja 1977 óta folytat egy klinikai vizsgálatot, amelyben 93 prosztatarákos férfit két csoportba osztottak: az egyik csoport a kutatók által előírt komplex életmód-változtatásra vállalkozott, míg a másik volt a kontroll csoport. A kezeltek erősen zsír- és olajszegény, szója alapú vegetáriánus diétát ettek, stresszkezelő tréningen, támogató csoport pszichoterápián és meglehetősen kemény fizikai edzésprogramon vettek részt. A betegek egy részénél a daganat növekedése lelassult, illetve megállt.
Természetesen szó nincs arról, hogy bárkinek azt javasolnánk, próbálja meg csak ilyen módszerekkel meggyógyítani a prosztatarákját: a megfelelő időben végzett komplex onkológiai kezelésnél biztosabb „szelíd” módszer sajnos jelenleg nem létezik, és egy ilyen életveszélyes betegségnél a lehető legnagyobb biztonságra kell törekedni. De kiegészítő kezelésként, és legfőképpen a – genetikai vizsgálattal igazolt – fokozott kockázat ismeretében, megfontolandó esély az életmód-változtatás.
Hólyagrák
Tanulmányok szerint a húgyhólyagrák kialakulásának kockázatát az alábbi tényezők növelik:
A hólyagrák gyakori tünetei: a vér a vizeletben (a rozsdabarnától a vérvörösig), fájdalmas vizelés, gyakori vizeletürítés, esetleg inger, vizeletürítés nélkül. Ezen tünetek fertőzés, hólyagkő, hurut esetén is előfordulhatnak, ezért érdemes urológushoz fordulni.
