A férfiak fokozott esendőségét korábban a káros szenvedélyek (alkohol, cigaretta, stb.) gyakoribb élvezetével, a veszélyesebb társadalmi feladatokkal (pl. katonaság, bányászat), és biológiai-genetikai okokkal (elsősorban az X nemi kromoszómában lévő, csak férfiakat megbetegítő génekkel) magyaráztuk.
Az elmúlt években e jól ismert tények új felismerésekkel gazdagodtak, fény derült ugyanis a férfiak nemi egészségének számottevő romlására. A hetvenes évektől kezdve hazánkban is észleltük a férfi nemi szervek fejlődési rendellenességeinek, így a húgycsőhasadéknak és a rejtett-heréjűségnek a növekvő gyakoriságát. A felnőtt férfiakban a hererák előfordulása többszörösére emelkedett, de a prosztatarák is megduplázódott.
A férfiak ondójának minősége is drasztikusan romlott, így az ondósejtek száma csaknem felére csökkent. Az 1960-as években a magyar férfiak 1ml ondó-folyadékában még 80 millió ondósejtet találtunk, mostanában számuk már csak 40 millió körül van. Az Optimális Családtervezési Szolgáltatásban részt vevő egészséges, huszonéves férfiak közül minden ötödiknek rossz az ondója! Végül sokan e jelenséghalmazhoz sorolják a férfiak impotenciájának gyakoribbá válását – állítólag a középkorú férfiak csaknem 50 százaléka küzd ilyen problémával.
Mi lehet a férfiak nemi egészség-megromlásának az oka? Több magyarázat is ismert.
Sokáig arra gyanakodtak, hogy a bűnös a rovarirtó DDT lehet, amelyet 50 évvel ezelőtt vezettek be tömegméretekben. (Többek között ennek volt köszönhető a malária több országban történő megszüntetése.) A DDT-nek ugyanis női hormon – ösztrogén – hatása is van, amely károsíthatja a fiúk méhen belül, majd azután fejlődő nemi szervét. Később kiderült, hogy a DDT egyik bomlásterméke, a DDE igen hatékonyan bénítja a férfihormonok (az ún. androgének) hatását. Márpedig a férfiak nemi szervének fejlődésében és működésében e hormonoknak kulcsszerepük van. A DDT alkalmazását – feltételezett rákkeltő hatása miatt – 1972-ben a legtöbb fejlett országban betiltották. A harmadik világban, például Mexikóban és Brazíliában azonban jelenleg is használják. A DDT a szervezetbe kerülése után a zsírszövetben évtizedekig megmaradhat, és ez által sokáig fejtheti ki ártalmas hatását.
Újabban egy másik magyarázatot is találtak a férfiak nemi egészségének a megromlására. Pincus, a gyógyszeres fogamzásgátlás kigondolója először 1956-ban próbálta ki Puerto Ricoban e tablettákat. Elgondolása elméletileg bevált, de a gyakorlatban nem. Pincus sárgatesthormon származékot adott a nőknek, amivel két célt próbált elérni. E tabletták folyamatos szedésével egyrészt a fogamzás-mentességet kívánta biztosítani a tüszőrepedés-petetermelés megakadályozása révén, másrészt ki akarta kapcsolni a nők régi „baját”, a havi vérzést.
A „női lélek” azonban kiszámíthatatlan: a nők örültek a tabletták fogamzásgátló hatásának, de a havi vérzés hiánya női mivoltuk elvesztésének az érzését keltette bennük. Pincusnak ezért a sárgatest-komponens mellé be kellett tennie e tablettába a tüszőhormont (az ún. ösztrogént) is, mivel ennek szakaszos (pl. 21 napon át történő) szedését követően, abbahagyásakor méhvérzés jelentkezik. Ez nem havi vérzés (csak a nők hiszik annak), hanem a tüszőhormon-hatás megszűnése miatti „megvonásos” vérzés. Ezt a kétkomponensű, ún. klasszikus fogamzásgátló tablettát már szívesen használták a nők. S éppen a csupán kiegészítésként és az ál-havivérzés produkció miatt adott tüszőhormon-komponens okozta a nőkben a tablettaszedés nagyon ritka, de súlyos szövődményét, a vér megalvadását az ereken belül, az ún. trombózist, illetve, ha ilyen rög leszakadt és másutt okozott érelzáródást, az ún. embóliát.
A hatvanas évek óta tömegméretekben szedik a nők a fogamzásgátló-tablettákat. A szervezetükben lebomlott végtermékek elsősorban vizelettel távoznak el, így a szennyvízcsatornákba, majd a felszíni vizekbe kerülnek. E vizekből gondos tisztítás útján nyerik az ivóvizet. Az ivóvíz tisztítása kiterjed a fertőző kórokozók és a mérgek kiszűrésére, de korábban nem gondoltak a fogamzásgátló-tabletták tüszőhormon komponenseinek végtermékeire. Először a haltenyésztők figyeltek fel az ártalmas következményekre: a hím halak között a nemi szervi rendellenességek, elsősorban az ún. hermafroditizmus (kettős-neműség) aránya olyan mértékben növekedett, hogy már komoly tenyésztési-szaporodási problémákat okoz.
Ezen túl számos vízben élő állatfajnál is észlelték e nemi hormonok hatását, így például az alligátorok hímvesszőjének a mérete számottevően kisebb lett. Mindezek alapján több szakember is úgy véli, hogy a férfiak nemi egészségében újabban tapasztalt jelentős romlás hátterében az ivóvízbe kerülő női nemi hormonok hatása is állhat. Ha ugyanis ezeket a várandósok fogyasztják, akkor fiú magzatjaik nemi szervének a fejlődése zavart szenvedhet. A fiúk és férfiak későbbi életében is gondot okozhatnak az ivóvízben lévő női nemi hormonok, mivel szerepük lehet a nemi szervi rákok vagy az impotencia létrejöttében.
Dr.Czeizel Endre
A „Genetikai Ártalmak Társadalmi Megelőzése” Alapítvány keretében Prof.Dr. Czeizel Endre vezetésével működő Genetikai és Családtervezési Tanácsadóba (Bp. XIV., Bolgárkerék u. 3.) konzultációs időpont a 06/1-173-1913 telefonszámon kérhető.
