Manapság a fertőző betegségek Manapság a fertőző betegségek jó részét oltásokkal megelőzzük, a másik részét antibiotikumokkal „meggyógyítjuk”. Túlzott tisztasági rendszabályaink miatt immunrendszerünk nem kapja meg azokat az ingereket, melyek természetes kifejlődéséhez szükségesek. A magas életszínvonalú és jó higiénés körülmények között élőknél sokkal gyakoribb az allergia, mint a gyermekkorban sok fertőzésen átesettek körében.
A különféle allergiás tünetek gyermekeknél megfigyelt, egymást követő sorát allergiás menetelésnek nevezzük. Az első lépés újszülött vagy csecsemőkorban bizonyos ételek fogyasztása után a hasi panaszok jelentkezése. Később pedig a bőrtünetek, a bőrgyulladás, ekcéma alakul kis, mely az óvodás kor végére enyhül, ekkor viszont légúti tünetek jelentkeznek, asztmát diagnosztizálnak. Kamaszkorban a fő panaszt az allergiás nátha, a felső légutak allergiás gyulladása jelenti. Az asztmás gyerekek 2/3-a kamaszkorban, 14-18 évesen csaknem panaszmentes. Ez a kedvező jelenség keltette azt a benyomást, hogy az asztmát általában kinövik, ami csak részben igaz, hiszen fiatal felnőttkorban, 25-30 évesen elég gyakran kiújulnak az asztmás tünetek, mintegy 10-15%-ban súlyos formában. A betegek fele azonban véglegesen meggyógyul. Nem szabad azonban elfelejtenünk az asztma és a többi allergiás betegség családi halmozódását, ugyanis az allergiás felnőttek gyerekeiben az asztma vagy egyéb allergia nagy valószínűséggel jelentkezni fog.
A genetikai kutatások adatai szerint egyetlen atópiás (allergiára hajlamos) elsőfokú rokon (szülő) esetén az allergia valószínűsége a gyermeknél 25%-os. Ha mindkét szülő azonos atópiás betegségben, például asztmában szenved, akkor az utódokban az asztma kialakulásának valószínűsége igen magas, mintegy 70-80%-os. Ikertestvérek vizsgálata azt mutatta, hogy egypetéjű ikreknél 33-76%-os a tüneti azonosság, míg eltérő nemű, tehát kétpetéjű ikrek között a fiúknál gyakoribb az asztma, lányoknál pedig az ekcéma. Minden arra utal, hogy a genetikai és a közismert környezeti tényezők együttes szerepe mellett még az sem mindegy, hogy a gyermek fiú vagy lány. Fiúkban ugyanis gyakoribb az allergiás betegség, mint lányokban. Kromoszóma vizsgálatok azt mutatják, hogy egyes génekben észlelhető eltérések elősegítik az atópiás megbetegedést, vagy épp ellenkezőleg, védenek tőle.
Az allergiás betegségek kialakulásához a genetikai tényezőkön kívül, a méhen belüli, a születés körüli, a csecsemő- és gyermekkori események egyaránt hozzájárulnak.
Kimutatták, hogy az allergénekre adott immunválasz már a születés előtt elkezdődik. Már a 20-22 hetes magzat immunrendszere is reagál a légúti allergénekre, sőt az anya terhesség alatti légúti vírusfertőzése ugyancsak elősegítheti gyermeke későbbi asztmájának kialakulását.
A „higiéné hipotézis” szerint a korai életben a túl tiszta környezetben, túl kevés mikrobával (vírussal, baktériummal) találkozva, könnyebben alakul ki allergia. Megfigyelték, hogy az életük első két évében városban élő csecsemők rizikója magasabb. A különböző allergének eltérően hatnak. Bizonyos korai allergén jelenléte még védő hatású is lehet. A kora gyermekkori macskatartás bizonyos családokban akár csökkentheti is a felnőttkori allergiás érzékenységet.
Allergiás hajlamú családokban megelőzésként ajánlott a csecsemőt legalább 4-6 hónapig kizárólag anyatejjel táplálni, s a kiegészítés csak hipoallergén tápszerrel történjen. Az anya táplálkozása legyen telítetlen zsírsavakban gazdag, továbbá távolítsuk el környezetünkből az allergéneket. A későbbiekben az allergiás gyermeknél specifikus immunterápia is szóbajön.
Bár a tudomány mai állása szerint az allergiából teljes gyógyulás még nem lehetséges, de ételallergia esetén célirányos diétával, a megfelelő allergén kerülésével és a rendelkezésre áll gyógyszerekkel már jó életminőség biztosítható.
Dr. Mezei Györgyi
