A teljesség igénye nélkül e betegség-csoportba tartozik a lumbágó, porckorongsérv, isiász, porckopás, ízületi gyulladás, PCP (progresszív krónikus sokízületi gyulladás), Bechterew-kór, köszvény, teniszkönyök, ínhüvelygyulladás, kalapácsujj, bütyök, a nyak, a váll, a csípő és a térd fájdalmával járó kórképek, sőt még a csontritkulás is. A „mozgásszervi betegségek” gyűjtőfogalom tulajdonképpen nem fedi a teljes valóságot, hiszen az ismert tüneteket belső szervi és idegrendszeri elváltozások is okozhatják.
Tudjuk, hogy bizonyos alkati tényezők, a laza ízületek, a hízásra vagy egyes gyulladásos betegségekre való hajlam örökölhető. Porckorong-betegségre hajlamosító gént is találtak már. A család ugyancsak gyakran ad át rossz szokásokat a gyerekeknek – helytelen testtartást és mozgásformákat, a napi rendszeres testedzés, a sport kultúrájának hiányát, és a zsíros, tészta féléket tartalmazó étrendet, melyen a gyerekek elhíznak.
Meglepő, de a szülő már csecsemőkorban is ronthatja gyermeke ízületeinek, gerincének állapotát – például az ülni nem tudó gyermek „kenguruba” helyezésével, amikor – gyenge izomzatához képest – túl nehéz feje a gerincét terheli. Később se üljön olyan széken, melyről megtámasztás nélkül lóg le a lába, s hátát sem tudja egyenesen megtámasztani. A TV-t a földről, hason fekve, felkönyökölve nézze (ezt a felnőtteknek is javaslom, mert jót tesz a gerincnek). Már óvodás korban tanuljon meg úszni és biciklizni, szokja meg a friss levegőn való rendszeres mozgást, futkározást. Soha ne engedjük meg a hanyag, rossz tartást, mert a görbeség rögzülhet, és egész életre szóló súlyos panaszok forrása lehet!
Sokan éveken, évtizedeken keresztül abban a tévedésben élnek, hogy nekik semmi szükségük a napi testedzésre, a ház körüli munkák elvégzése (mosás, főzés, takarítás, bevásárlás, kerti munka) bőven elegendő mozgékonyságuk, egészségük megőrzéséhez. Elfelejtik, hogy házimunkájuk során ízületeiknek csak egy részét használják, s azokat sem teljes mozgásterjedelmükben, így mozgásaik az évek során észrevétlenül beszűkülhetnek. Az ízületek funkcióit pedig sokkal könnyebb megőrizni, mint visszanyerni (bár az sem lehetetlen). Minden nap minden ízületet a mozgáshatárokig ki kell mozgatni! Ne feledkezzen meg az izomerősítő gyakorlatokról sem! A kezek tornásztatására szivacslabdát vagy gumikarikát is markolászhat. Legyen óvatos a házi munkával, a túlerőltetés, cipelés, nagy emelés, gyulladást, ínsérülést okozhat!
Rendkívül fontos a jó ágy, amely sima (nem teknős), a matrac, tömött, kemény, rugalmas. A gerinc vízszintes helyzete érdekében ne használjon magas párnát! A nyaki árok kitöltésére, gyűrjön a nyaka alá egy kispárnát vagy használjon henger alakú nyakpárnát. Ezzel elkerülheti, hogy „elaludja a nyakát”, ami idősek, fiatalok, sőt gyerekek leggyakoribb nyaki panasza. A derék-fájdalmat a derék bemélyedését kitöltő kispárna, vagy feltekert törölköző megelőzheti. Vállfájdalom esetén hanyatt fekve tegyen a hóna alá egy kispárnát, hogy a vállízület ne szűküljön be. Csípő- vagy térdfájdalom esetén térdeit tartsa nyújtva, s ne tegyen alá párnát, mert az ízületek bezsugorodhatnak, s félő, hogy nem fogja tudni kinyújtani a lábát.
Ha reggel merevnek érezi magát, tagjai „berozsdásodtak”, (gyulladásos állapot kivételével) a reggeli tornát egy meleg fürdővel is kezdheti, amely a vérkeringést fokozva, lazítja görcsösen összehúzódott, túl feszes izmait, s megkönnyíti, kevésbé fájdalmassá teszi ízületei bemozgatását. Emellett egy sor értágító, vérkeringést fokozó kenőcs közül válogathat a gyógyszertárakban, melyeket sportolók is eredményesen használnak bemelegítéshez.
Dr. Bálint Géza
