Mit tehetünk a testi elhasználódás megelőzése vagy lassítása érdekében? Az egyik, Magyarországon különösen népszerű álláspont szerint semmit, úgyis minden a géneken múlik. Egyedi esetek kiragadásával szokták ezt a tételt igazolni: „az egyik ismerős egész életében dohányzott, mégis száz évig élt, a másik pedig folyton sportolt, mégis rákban halt meg” – ki ne hallotta volna a hasonló példák sokaságát?
E vélekedések igazságát egyre több tudományos bizonyíték cáfolja. Hatalmas, több tízezer-százezer ember adatait összesítő statisztikai elemzések alapján manapság jó néhány dologról kijelenthetjük, hogy „egészséges”, avagy „egészségtelen”.
A dohányzás például átlagosan 10-15 évvel rövidíti meg az élettartamot, amelyből ráadásul mintegy tízzel több a betegen töltött évek száma. A káros szokások leegyszerűsített lajstroma közismert: túlzott táplálkozás (főleg a zsíros és szénhidrátdús ételek), kóros mértékű alkoholfogyasztás és mozgásszegény életmód. A mindezekkel szorosan összefüggő biológiai tényezőknek is kiemelkedő szerep jut, hiszen vérnyomásunk, vércukor- és vérzsírszintünk döntő befolyással van megbetegedési esélyeinkre.
Nemzetközi terápiás ajánlások alapján a bizonyítottan legfontosabb rizikófaktorok a következők:
Közismert az elhízás szerepe, de kissé meglepő, hogy a legfrissebb adatok szerint a testmagasságtól függetlenül mért derékkörfogat szorosabb összefüggésben áll a szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulásával, mint a testmagasság figyelembe vételével számolt, manapság népszerű testtömeg-index (BMI).
Mindez ma már a csapból is folyik, közben pedig hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy viszonylat új, mindöszsze 15-20 éves ismeretekről van szó. A káros szenvedélyek valós hatását bizonyító kőkemény statisztikai adatok csak a nyolcvanas évektől láttak napvilágot. Előtte a hetvenes években a világbékéért, a szeretetért és az önmegvalósításért küzdő John Lennon például rendszeresen cigarettázva jelent meg a kamerák előtt, s ez akkor semmit nem rombolt imázsán.
A mai ötven-hatvan éves generáció már csak felnőtt korában szembesült az új ismeretekkel, az életmód döntő szerepével, így számukra különösen nehéz a fiatalon rögzült szokások megváltoztatása.
A legjobb persze az lenne, ha egycsapásra megváltoztatnánk mindent, száműznénk életünkből az összes veszélyeztető tényezőt. Ehhez azonban vélhetően sem lelkierőnk, sem szakmai ismereteink nem elegendőek, szükség esetén tehát szakértők segítségét is igénybe vehetjük.
Az anti-aging medicina – magyarul korkontroll – legfőbb célkitűzése épp e folyamat elősegítése: az egyéni rizikó meghatározása alapján a teendők személyre szabott rangsorolása. A családban előforduló betegségek, a személyes kórtörténet, illetve fizikális, eszközös, laboratóriumi és genetikai vizsgálat alapján megbecsülhető, hogy az adott személy egészségének helyreállításába hogyan lehet a leghatékonyabban beavatkozni. Elképzelhető, hogy a célirányos, rendszeresebb sport, lehet, hogy egy konkrét gyógyszer, vagy épp egy új diéta lesz az egészség felé vezető úton az első lépés.
dr. Eörsi Dániel
Az egészséget és az életkilátásokat befolyásoló rizikófaktorokról részletesen olvashat a www.korkontroll.hu oldalon.
