Hol van már a bogyógyűjtögetés nyugalma, a hátunkra felkötött gyermekkel? A ráérős kenyérsütögetés? A tervezgetés párunkkal a lassú tűz mellett ücsörögve az éjszaka csendjében? Kívülről szemlélve, talán számunkra is nyilvánvaló, hogy milyen messze járunk már nagymamánk élettempójától. Talán a leggroteszkebb szimbólum a kismama, aki az edzőteremben éppen súlyzók alatt rogyadozik. De hát mit bír el a női szervezet? Mintha provokatívan, egyre a határainkat keresnénk. Látszólag a nők, még mindig bírják, a kérdés csak az, hogy minek az árán?
A testedzés egy igen komoly fizikai munka, ami nem csupán kívül, de egyidejűleg belül is hat. Ez lehet előny, de gyakran hátrány is. Egy felmérés során aranyér problémákkal küzdő nőket kértünk arra, hogy töltsenek ki számunkra egy kérdőívet. A beérkezett 437 válaszból 168-an jelezték, hogy végbél környéki visszértágulatuk a kondi-gépek használata, vagy a súlyzós gyakorlatok során keletkezett vagy erősödött fel. A nyomással járó tevékenységek erős hatást fejtenek ki az agyi, a szem, a szív, és a gátkörnyéki erekre, illetve az alhasi szervek tartó-szalagjaira.
Miután egész testünk eredendően a „négykézlábas” létre alakult ki, ezért a függőleges testhelyzet már önmagában is terhet ró a hasi szervekre, ha erre még préseléssel további terheket rakunk, úgy egy bizonyos alkalmazkodási folyamatot indíthatunk el, melynek következménye mindenképpen káros. A károsodás mértéke attól függ, hogy milyen nagyságú a fentről érkező nyomás, amely mindegy, hogy székletürítés, nehéz terhek cipelése, vagy éppen testedzés közbeni nyomásnak a következménye, illetve, hogy mennyire ellenálló a szövetrendszerünk.
Miután a természet a nőket – a gyermekek kihordása és megszülése érdekében – köztudottan gyengébb, lágyabb szövetekkel áldotta meg, mint a férfiakat, egyértelmű, hogy csak kisebb, kevesebb fizikai terhelést bírnak el károsodás nélkül. Ez természetesen a testedzésre is érvényes! A szökdelés, az ugrálás is csak a külsőt tekintve tűnik egészségesnek, a belső képletek ugyanúgy „szökdelnek”, ezért érdemes az ilyen gyakorlatokat – különösen menses idején – csak módjával végezni.
A futás is csak erős gát-izommal ajánlott, mert belső hatása káros is lehet, ha szöveteink toleranciája nem képes kompenzálni a fokozott terhelést. A szöveti tűrőképesség azonban egyéni, nagyban függ „előéletünktől”, vagyis, hogy eddigi életünk során milyen mértékű és gyakoriságú terhelést kapott, a hatás ugyanis öszszeadódik. A világszerte készült statisztikák számadatai elég beszédesek: minden 3. kocogó nőnek elcsöppen a vizelete. Amikor tehát látszólag éppen az egészségünkért teszünk, lehet, hogy pont ellene hatunk!
A sportmozgások közben jelentkező terhelések mérését a Szent Rókus Kórházban végeztük a Magyar Sporttudományi Társaság támogatásával. Mérési eredményeink szerint különösen nagy belső nyomás keletkezik préselések közben, illetve szökdelések során, ezért érdemes lenne az ilyen jellegű tréningeket „nőbarát” mozgásformákra cserélni, melyek előnyben részesítik a fekvő, vagy négykézlábas testhelyzetet, védik a gáti ereket, edzésben tartják a záróizmokat, óvják a hasi szervek tartószalagjait, a gerincet és az ízületeket (Kriston Intim Torna). Nem arra buzdítunk, hogy hagyják abba testük karbantartását, hanem, hogy sportolás közben alkalmazkodjanak női természetükhöz, hogy mindig üres hólyaggal, tampon helyett betéttel, és soha ne visszatartott lélegzettel (ez is préselés), vagy behúzott hassal sportoljanak. Mindehhez konkrét segítséget nyújt a Testreform c. könyv és dvd, amely számos hasznos tanácsot, célzottan a „problémás területeket” formáló gyakorlatot mutat be, a női belső védelem figyelembe vételével.
