Reflux, azaz a gyomortartalom visszacsorgása a nyelőcsőbe, egészségeseknél is előfordulhat – és elő is fordul – elsősorban a hasüregi nyomás fokozódásával járó helyzetekben. Kóros mértékűnek akkor tekinthetjük, ha rendszeresen előfordul, és panaszt is okoz.
A gyorsan elfogyasztott, nagy mennyiségű étel fokozza a gyomor feszülését, a zsíros, olajos ételek lassítják a túltelített gyomor ürülését, mindezt tetézi az étkezés utáni lefekvés, amikor vízszintes testhelyzetben még tovább növekszik a záróizomra nehezedő nyomás. Ugyanezt eredményezi a hasat szorító deréköv, a szűk derekú ruha, a teli gyomorral végzett hajolgatás.
Maga az elhízás is provokáló tényező, hiszen a hasi zsírszövet felszaporodása is emeli a hasüregi nyomást. Ráadásul a refluxos gyomorégést a leginkább plusz étkezéssel, nassolással szokták enyhíteni, ami további hízáshoz vezet. Ennek az ördögi körnek a megszakítása nem könnyű feladat.
Talán meglepő, de egyes versenysportok, például a súlyemelés, birkózás, kerékpározás, kajak, kenu, evezés, sőt még a nem szakszerűen végzett szabadidős sport (pl. fittness-torna) is kiváltó tényező lehet.
A nem feltétlenül refluxra utaló, azaz atípusos tünetek közül nyelőcsői eredetűnek tekinthető a nehezített nyelés, a falat elakadása vagy lassú, nehéz továbbhaladása a nyelőcsőben, melyet többnyire nyelőcső-szűkület okoz, illetve a fájdalmas nyelés, melyet főként forró ételek, italok vagy tömény szesz fogyasztása vált ki, és súlyos nyelőcsőgyulladásra utal.
Nem nyelőcsői atípusos tünet egyrészt a szívritmuszavar és a mellkasi fájdalom, melyeknél ki kell zárni a valódi szívbetegség fennállását), másrészt a felső és alsó légúti tünetek, például rekedtség, toroktáji gombóc-, vagy idegentest érzés, száraz köhögés (melyek súlyosabb betegségek vészjelző tünetei is lehetnek, ezért kivizsgálást igényelnek), továbbá a légszomj, fulladásérzés, később a visszatérő tüdőgyulladás. Ide tartoznak még egyes szájüregi panaszok, az ajak-, nyelv- és szájnyálkahártya égése, a rossz szájíz, a kellemetlen szájszag, a nyálfolyás, a fogak eróziója, továbbá esetenként az alvászavar.
Azonnali kivizsgálást igényel a következő néhány ún. vészjelző tünet, amely egy esetleg fennálló rosszindulatú daganat első vagy éppen egyetlen jele lehet: nyelési problémák, 10%-ot meghaladó váratlan fogyás, vérszegénység, hányás, tápcsatornából származó vérzés.
A reflux kockázatát a fent leírt provokáló tényezők, illetve az ismétlődő stressz kerülése mellett a túlsúly megszűntetésével, szükség esetén az alváshoz megemelt párnával, és helyes étrenddel csökkenthetjük. Napi 2-3 kiadós étkezés helyett együnk 4-5-ször keveset! Ne habzsoljunk, rágjunk lassan, nyugodtan! Evés után 2-3 órán belül ne feküdjünk le, ne hajoljunk, vagy emeljünk! Kerülendők: zsíros, olajos, nehéz, puffasztó ételek, kávé, tea, csokoládé, alkohol, szénsavas italok, savanyúságok, cukor, méz, tömény vagy mentolos édességek.
A refluxos tünetekre rövidtávon azonnali enyhülést hoz a savközömbösítők széles választéka. A gasztroenterológus szakorvos felügyelete mellett végzett hosszú távú kezelés során az ún. protonpumpa-gátló szerek, illetve bizonyos esetekben a refluxgátló műtét jelentik a megoldást.
