Más ráktípusokhoz hasonlóan – a szájüregi rákot sem lehet „elkapni” egy másik embertől, hiszen nem fertőző betegség. Két közismert veszélyeztető tényező a dohányzás és az alkoholfogyasztás.
A dohány élvezete – a cigarettázás, szivarozás, pipázás, a dohánylevél rágcsálása vagy a tubákolás felelős a szájüregi daganatok 80-90%-áért. Tudományos vizsgálatok rámutattak, hogy különösen nagy a kockázata a „füst nélküli” dohányfogyasztásnak, azaz tubákolásnak és dohányrágcsálásnak, főként, ha azt fiatal korban kezdik, és hosszú évekig folytatják. Abbahagyása azonban – még sokéves dohányzás után is – nagyban csökkenti a daganat kialakulásának veszélyét. A pipázók körében ugyancsak gyakori az ajakrák előfordulása.
Az alkohol hosszantartó és nagy mennyiségű fogyasztása ugyancsak növeli a kockázatot még azoknál is, akik nem dohányoznak. Ugyanakkor a kettő együtt különösen nagy kockázatot jelent, mert a tudósok szerint a két anyag erősíti egymás káros hatását.
Emellett a vegyszerrel és műtrágyával dolgozók számára kiemelten fontos a munkavédelmi előírások betartása, a súlyos következmények elkerülése érdekében.
Tudományos vizsgálatok szerint a szájüregi daganatok kórelőzményeként gyakran fordul elő a szájban fehéres folt (leukoplákia), vagy vörös folt (eritroplákia) amely sokszor kapcsolódik alkohol-fogyasztáshoz, dohányzáshoz. Főként az irritált területeken, így dohányrágcsálók fogínyén, vagy pipázók alsó ajkán jelenik meg. Mindkét tünet daganat-megelőző állapotnak tekinthető, melynek talaján rák alakulhat ki, ezért fontos a korai diagnosztika és kezelés. A rendszeres fogorvosi ellenőrzés is alkalmas a szájüreg minden részének alapos vizsgálatára.