Oldjuk fel a tabukat!
Kétségtelen, hogy az akaratlan vizelet-elcsepegés nőknél sokkal gyakoribb, mint férfiaknál, és minél idősebb valaki, annál gyakrabban lép fel. (Tekintsünk most el a súlyos betegséghez, műtétekhez kötődő, sokszor maradandó inkontinenciától.) Lehetséges, hogy azért nagy a nemek közötti különbség, mert a férfiak még szégyenlősebben takargatják kellemetlen tüneteiket.
Az inkontinencia mindig valamilyen, mélyebben rejlő alapállapot tünete, ezért minden esetben lényeges a pontos orvosi diagnózis. Kialakulását számos tényező okozhatja: a vesét körülvevő izmok lazulása, idegrendszeri károsodás, terhesség és szülés következtében beálló gátizomzati gyengeség, a vesék szabálytalan elhelyezkedése, stressz, lelki-pszichikai okok, életkor – a menopauza idején beköszöntő hormonális változások, húgyúti fertőzések, vagy akár felfázás.
Az akaratlan vizeletvesztés hozzávetőleg a népesség 10%-át érinti. Általánosabb tünetei: nevetéskor, tüsszentéskor, köhögéskor vagy csomagok emelésekor a hasűri nyomás fokozódása, akaratlan vizeletcsepegés, sürgős vizelési inger során vizelet-visszatartási problémák, stressz-helyzetben fellépő vizelési inger, gyakori vesemedence- és hólyaggyulladás.
Az inkontinenciák nagy része korszerű eszközökkel kezelhető, illetve gyógyítható. Minél előbb keresik az érintettek a megoldást, annál hamarabb javulhat állapotuk, életminőségük.
A gyógyszeres kezelést főként késztetéses inkontinencia esetén alkalmazzák. Ezzel ellazítják a húgyhólyag izomzatát, hogy az abnormális összehúzódások leálljanak. Némely sikerrel kecsegtető gyógyszer szedését a betegek hamar felfüggesztik, mert a szükséges dózis mellett fellépő mellékhatásokat nem képesek elviselni.
Sok nő nem tapasztal inkontinenciát egészen a menopauza utánig. Számukra az ösztrogén-pótlás megoldást jelenthet, mivel az ösztrogén hormon szerepet játszik abban, hogy a húgyvezeték belső felülete telt, erős és egészséges maradjon.
Egyes esetekben az anatómiai problémákat sebészeti úton korrigálják, vagy eszközök beültetésével oldják meg. Nők esetében gyakori műtéti eljárás, hogy kollagént injektálnak a húgyvezeték köré, hogy a környező szöveteket összekössék, erősítsék. Stressz inkontinenciában szenvedő nők esetében a hólyagnyak pozíciójának javítása, illetve az elgyengült medenceizmok megtámasztása, pótlása is szóba jöhet.
A legtöbb embernél azonban nincs szükség műtétre, kevésbé súlyos inkontinencia esetén az állapot megfelelő izomtréninggel, célzott gyakorlatokkal is javítható.
Maradandó vizeletcsepegési problémák esetén segédeszközt érdemes igénybe venni, melyet a betegség súlyossága, a beteg alkata és méretei szerint választhatunk ki. Bizonyos segédeszközöket az Egészségbiztosítási Pénztár is támogat.
Dr. Veér András
tanszékvezető egyetemi tanár
