Petefészek daganat,
mire figyeljünk?
A petefészek mandula nagyságú és alakú páros szerv, amely a petesejtek termelésén kívül a női nemi hormonok – ösztrogén és progeszteron – elsődleges forrása. Ezek a hormonok befolyásolják a női mell, a testalkat és a szőrzet kialakulását, valamint szabályozzák a menstruációs ciklust és a terhességet is.
A petefészek daganatos megbetegedése gyakran csak előrehaladott stádiumban okoz nyilvánvaló tünetet. Ezek: hasi panaszok, fájdalom, nyomásérzés, puffadás, görcsök, teltségérzet (könnyű ételek után is), étvágytalanság, hányinger, hányás, szorulás vagy gyakori vizeletürítés, ismeretlen okból testsúlynövekedés vagy –csökkenés, rendellenes hüvelyi vérzés, derékfájás. E tüneteket más betegségek is okozhatják, de jelentkezésük esetén feltétlenül forduljunk orvoshoz. Tudnunk kell, hogy az évente végzett citológiai vizsgálat csak a méhnyakrák szűrésére alkalmas, a petefészekrák diagnózisához egyéb vizsgálatok szükségesek. A tapintás, ultrahang, röntgen, CT és biopszia mellett a vérből kimutatható CA-125 tumormarker szintje is fontos támpontot adhat, mivel petefészekrák esetén ennek értéke a szokásosnál magasabb.
A betegség szempontjából veszélyeztető tényező a családban az elsőfokú rokonok (anya, lány, lánytestvér) között előforduló megbetegedés, főként, ha kettő vagy több közeli rokont érint, illetve, ha a betegnél vagy rokonainál emlő- vagy vastagbélrák már előfordult. Életkor szempontjából 50, de főként 60 év felett magas a kockázat. Nagyobb a rizikó a gyermektelen, vagy a peteérést elősegítő gyógyszert szedett, illetve a menopauza után hormonpótló kezelésben részesült nők esetében is. Furcsa módon a nemi szervek környékén évekig hintőport használók körében is nagyobb a kockázat.
Petefészekrák esetén az elsőként választott kezelés általában a műtét, melynek gyakran hormonális következményei is vannak, így a szükséges kiegészítő kezeléseket a pácienssel egyetértésben a kezelőorvos mérlegeli.