Az allergiás betegségekről általában a szénanáthás, vagy épp különböző bőrtünetektől szenvedő emberek látványa jut eszünkbe. Létezik azonban az allergiás reakcióknak egy olyan típusa is, amely közvetlenül nem okoz tüneteket, így a valódi okok feltárása akár hosszú éveket is igénybe vehet.
A III. típusú allergia olyan késleltetett reakció, mely az egész szervezetet érinti. A probléma gyökere a bélrendszer nem megfelelő működésében keresendő, ami ennek következtében számos elváltozás kifejlődését eredményezi. A sérült bélszakasz megnövekedett áteresztő-képességének következtében az étel-antigének közvetlenül a véráramba jutnak, s azokat az immunrendszer idegenként ismeri fel.
Az eddig ismert és vizsgált allergiákat az ún. IgE antitestek közvetítik, tünetei az étkezést követően gyorsan, maximum egy-két órán belül jelentkeznek. A III. típusú allergiát azonban az IgG antitestek okozzák, s a késleltetett reakció egészen az étkezést követő 8-72 óráig is elhúzódhat.
A tünetek rendkívüli változatosak, gyakorlatilag bármely szervrendszert (központi idegrendszer, légzőszervek, bélrendszer, szív- és érrendszer, csont-izomrendszer) érinthetik, a test bármely területén jelentkezhetnek. A betegség diagnózisát tovább nehezíti, hogy bizonyos reakciók tipikus allergiás tüneteket mutatnak.
Tudjuk, hogy az immunrendszer 80%-a a vékony- és vastagbél falaiban található, így érthető, ha a tünetek elsősorban ezen a területen jelentkeznek például irritábilis bél szindróma (IBS), Chron-betegség, vagy épp krónikus vastagbél gyulladás formájában.
A cukorbetegség, a magas vérnyomás, az autoimmun betegségek, a pikkelysömör, a krónikus fáradtság szindróma, a migrén, az elhízás, a csökkent pajzsmirigy működés és a depresszió hátterében is gyakran rejtett táplálék intolerancia áll.
Hazánkban, a Budai Allergiaközpontban elérhető vérvizsgálattal járhatunk utána, hogy a szűrés során vizsgált 300 ételből allergiásak vagyunk-e legalább egy összetevőre. Az allergén megismerésén kívül fontos az egészséges bélflóra helyreállítása, a bélfal épségének visszanyerése.
Brit kutatóorvosok ugyancsak intenzíven foglalkoznak az ételallergia kérdésével. Az Institute of Food Allergy Research kutatócsapata azt állítja, hogy az interleukin-12 nevű molekula, illetve annak hiánya felelős az ételallergiák megjelenéséért. Kutatásaik szerint az ételallergiában szenvedők szervezetében ez a molekula nincs jelen, mert a beteg szervezete nem (vagy csak csökkent mértékben) képes azt előállítani.
Az interleukin-12 egy olyan molekula, amely fontos szerepet játszik az immunrendszer helyes működésében, azaz a helyes immunválaszok irányításában, éppen ezért megoldást nyújthatna a terápiás lehetőségek terén is. Az interleukin-12 ételallergiák gyógyításában való alkalmazási lehetőségeit most térképezik fel a kutatók.
A molekulát a fehérvérsejtek egy csoportja, a dendritek állítják elő. Ezek a sejtek fontos szerepet töltenek be a szervezet idegen anyagokra – például az ételekben található fehérjékre – történő reakciójának szabályozásában.
Az ételallergiák jelen ismereteink szerint még nem gyógyíthatók, egyetlen kezelési módjuk, ha elkerüljük az allergiás reakciót kiváltó ételt, vagy összetevőt. E téren legyünk körültekintőek, hiszen súlyos esetekben az allergén elfogyasztása akár még életveszélyes állapotot is előidézhet.
Dr. Babai László
a Budai Allergiaközpont igazgatója
Info: Budai Allergiaközpont
www.allergiakozpont.hu
tel.: 06-30/631-9309
