Keresés
Close this search box.

Az ígéretes sárgabarackmagról

//

A sárgabarack (Prunus armenica) Ázsiából származik, vidékünkre a görögök, később pedig a rómaiak hozták be. Ugyan több fajtája is ismeretes, de tápértékük nemigen tér el egymástól. Kutatási eredmények szerint, magjának hatóanyagai a jövő egyik ígéretes gyógyírévé válhatnak.

Nagyanyáink régi jó recept alapján főzött sárgabarack lekvárja egész télen biztosította az értékes hatóanyagok folyamatos utánpótlását. A sárgabaracknak igen magas a kálium, kalcium, foszfor, C-vitamin és kéntartalma, ennek köszönheti édeskés, savanyú ízét. Ugyancsak gazdag A-vitaminban és béta-karotinban, nem csoda, hogy régóta orvosolják vele az időskorral járó látáscsökkenést.

Biztosan sokan emlékeznek még rá, ahogy gyermekkorukba próbálták feltörni a sárgabarack kemény magját, hogy kinyerjék a csemegének számító belét. Manapság már egész évben bármikor, vesződség nélkül hozzájuthatunk a magjából hidegsajtolással kinyert magolajhoz, amely minden értékes hatóanyagát megőrizte.

A sárgabarackmag nagy mennyiségben tartalmaz B-17 vitamint, amelyet még 1949-ben ifj. Ernst Krebs vegyész fedezett fel. A B-17 vitamin (nitrilozid) ugyancsak bőségesen áll rendelkezésünkre a következő növényekben: köles, lucerna, vízizsázsa, keserűmandula, alma-, cseresznye-, körte-, szilva és sárgabarackmag. A természetben mégis a zöldfűfélékben találhatjuk meg legmagasabb koncentrációban (1kg száraz fű kb. 17 000mg B-17 vitamint tartalmaz).

Az elmúlt években a vízoldékony B-17 vitamin a tudományos világ – főként a rákkutatók – érdeklődési körébe került. Számos kutatás, klinikai tapasztalat támasztja már alá azt a tényt, hogy ez a vitamin a szervezetbe juttatva gátolja és meg is öli a daganatos sejteket.

Az emberi szervezetben kizárólag a ráksejtek tartalmaznak béta-glukozidáz enzimet, és csak ez az enzim képes B-17 vitaminból ciánhidrogént (HCN) előállítani, így kizárólag a ráksejtekre van hatással, csak azokat öli meg. Ha a szervezetben nincsenek ráksejtek, akkor nincs jelen a béta-glukozidáz enzim sem, így a táplálékkal bevitt B-17 vitaminból nem keletkezik ciánhidrogén (HCN), s ez kizárja a szervezet cianid mérgezésének lehetőségét.

A B-17 vitamin tudományosan elfogadott napi mennyisége 200-300mg. Az egyik leggazdagabb B-17 forrásnak a sárgabarack magja bizonyult, ugyanás súlyának akár 2,5 %-át is kiteszi ez a hatóanyag. Megjegyzendő, hogy a magok, illetve a magolaj mellett érdemes ananászt, illetve elegendő A- és E- vitamint fogyasztani, mivel ezek erősítik a B-17 rákos sejtekre kifejtett hatását.

Hazánkban hivatalosan még nem alkalmazzák a B-17 vitamint injekció formájában, de növényi forrásokból szervezetünkbe juttathatjuk. Az egyik ilyen olcsó megoldás lehet az édes vagy keserű sárgabarack-magolaj. 3 mokkáskanál – 80kg felett teáskanál – mennyiség már fedezi napi szükségletünket. A keserű magból préselt olaj íze a mandulára emlékeztet.

A sárgabarack-magolajat sokféle tünet kezelésére használhatjuk: a haj, bőr, köröm erősítésre, a gyengülő látásra, sőt nyugat-Európában hiperaktív gyermekek és skizofréniában szenvedők kezelésében is bevált szer.

Vigyázzanak télen is az egészségükre, hiszen ez a legdrágább kincs!

Áldott ünnepeket kívánok!

Bálint János
fitoterepauta, természetgyógyász
info tel.: 06/52-273-075

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!