Egy komplex genetikai vizsgálat során több mint harminc gént néznek, és ezzel fontos támpontokhoz jut orvos és páciens egyaránt. A vizsgálat eredményeként kapott analízis nem csak a kockázatokat, hanem a célirányos kockázat-csökkentési módszereket is tartalmazza.
Negyvenes éveiktől kezdve a nők panaszainak nagy részét a nemi hormonok – elsősorban az ösztrogén és progeszteron – mennyiségének fokozatos csökkenése okozza. Nők milliói tapasztalhatták meg a hormonpótlás áldásait, például a változókorban is jó közérzetet, szép bőrt és a szellemi frissességet. A hormonokra is igaz azonban, hogy ha túl sok van belőlük, akkor ellenünk fordulhatnak. A szervezetet hosszú időn keresztül nagy mennyiségben elárasztó ösztrogénnek szerepe van például az emlőrák kialakulásában. Az utóbbi évek vizsgálatai igazolták, hogy a nőknek hormonkezelés által elérhető előnyökért a mellrák kockázatának növekedésével kell számolniuk. Emiatt ma már a nők többsége visszautasítja a hormonkezelést.
Valójában a keringési betegségek sokkal nagyobb kockázatot jelentenek a nőkre nézve, mint az emlőrák: közülük 12% hal meg emlőrákban, míg 62% keringési betegségekben.
A férfiak második leggyakoribb rosszindulatú daganata a prosztatarák. Okát pontosan nem ismerjük, de az öröklött hajlam és az életmód biztosan befolyásolják, de keletkezésében a férfi nemi hormonok hatásának is alapvető szerepe van. Előfordulási gyakorisága a statisztikák szerint sajnos növekszik. Korai stádiumban gyógyítható, ezért van óriási szerepe a rendszeres szűrővizsgálatoknak.
A prosztatarákra való hajlam örökölhető. Ha egy férfi apjának prosztatarákja van, kétszer nagyobb a valószínűsége, hogy nála is kialakul a betegség. Sajnos a genetika nem változtatható meg, így ez a rizikófaktor nem kontrollálható. Akinek a családjában ilyen betegség már elofordult, még inkább ügyelnie kell életmódjára.
A prosztatarák megelőzésének legegészségesebb módja a zsírokban szegény, sok nyers zöldséget és gyümölcsöt tartalmazó diéta, a heti többszöri, rendszeres testmozgás (akár a tempós gyaloglás is), továbbá a rendszeres szexuális élet. Újabban több kutatócsoport is úgy találta, hogy az ejakuláció gyakorisága bizonyos védelmet jelent a prosztatarák ellen. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a prosztatában felhalmozódó toxikus rákkeltő anyagokat (dohányosokban például a 3-metilkloratrént) az ejakuláció mintegy kiöblíti.
Természetesen senkinek sem javasolnánk, hogy próbálja meg csak ilyen módszerekkel meggyógyítani a prosztatarákját, hiszen a megfelelő időben végzett komplex onkológiai kezelésnél biztosabb „szelíd” módszer sajnos jelenleg még nem létezik. A genetikai vizsgálattal igazolt fokozott kockázat ismeretében azonban megfontolandó esély az életmód-változtatás. Cél az egyéni tudatosság elérése, hogy tisztában legyünk egészségi állapotunkkal, tudjuk, minek mi a következménye, és ennek birtokában döntsünk sorsunkról. Az életmód-váltáshoz ugyanis az orvosi javallat még nem elég…
Dr. Eisler Olga
pszichiáter
Info: www.korkontroll.hu
