Keresés
Close this search box.

Légúti fertőzések, gyulladások

//

Előző lapszámunkban a felső légutak leggyakoribb megbetegedésével, mindannyiunk „közös élményével”, a náthával foglalkoztunk. Ez alkalommal fényt derítünk a felső és alsó légutak állapota közötti összefüggésre, és csokorba gyűjtjük a tüdőgyulladással kapcsolatos legfőbb tudnivalókat.

Légúti fertőzések, gyulladások

A felső és alsó légutak közötti szoros kapcsolat egyik bizonyítéka, hogy az allergiás náthások 40-50%-ának van asztmája, és az allergiás asztmások 80%-a allergiás náthában is szenved. Mind az allergiás, mind a nem allergiás krónikus nátha növeli az asztma előfordulását. Hasonlóan szoros összefüggést észleltek a melléküreg-gyulladások és az asztma között, mintegy 70-90%-os gyakoriságot regisztrálva. Az orr és orrmelléküreg gyulladásainak kezelésével mérséklődnek az asztmás tünetek, javulnak a légzésfunkciós értékek, csökken az alsó légutak fokozott reakciókészsége.

Fentiekre tekintettel elhúzódó nátha, orrdugulás, gennyes orrváladékozás, elhúzódó vagy ugató köhögés, belégzési nehezítettség, horkolás, nyelészavar, tartós rekedtség, gyakori tüszősmandula gyulladás esetén feltétlenül forduljunk fül-orr-gégész szakorvoshoz!

A tüdőgyulladás típusos tünetei a levertség, gyengeség, hidegrázás, láz, köhögés, esetleg köpetürítés, nehézlégzés, mellkasi fájdalom, „oldalszögezés”, fej- és izomfájdalmak. A köhögéssel járó köpetürítést semmiképpen ne szégyelljük, hiszen ez a betegség velejáróra, ráadásul minősége és színe gyakran diagnosztikus jelentőségű lehet az orvos számára a kórokozó beazonosításánál. Amennyiben a nehézlégzés légszomjig erősödik, a beteg a normál, percenkénti 12-16 légzésszám növelésével kompenzál, amely 20 felett már a betegség súlyosságát jelzi. „Oldalszögezés” akkor fordul elő, amikor a tüdőgyulladás a mellhártyára is átterjed, s mély légvételkor erős szúró fájdalom lép fel. A láz lehet csupán hőemelkedés (37-38C°), hidegrázással kezdődő magas (39C° felett), vagy 40C° felett súlyos. Figyelmet érdemel, hogy 70 év feletti időseknél a tüdőgyulladást nem minden esetben jelzi láz!

A XX. század elején Sir William Osler, a híres orvos a tüdőgyulladást még a „halál kapitányának” nevezte. A változás csak 1928-ban következett be, amikor Fleming felfedezte a penicillint. Manapság már számos antibiotikum-csoport közül válogathat az orvos a kórokozó baktérium fajtájának függvényében. A kórokozók antibiotikummal szembeni ellenálló-képességének – rezisztenciájának – kifejlődése megelőzhető, vagy lassítható a célzott, hatásos szerek kiválasztásával, azok esetleges váltogatásával, a megfelelő dózis és időtartam betartásával. Ne hagyjuk abba idő előtt az antibiotikus kezelést, és ne alkalmazzuk vírusfertőzések esetén, mert úgy hatást nem, esetleg csak mellékhatást tapasztalhatunk.

A tüdőgyulladás a megfelelő kezelés mellett rendszerint maradéktalanul meggyógyul. Megelőzésére idősebb életkorban, illetve idült betegségek esetén javasolt az évenkénti influenza-védőoltás, illetve 5 évente a pneumococcus-vakcina alkalmazása.

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!