Allergia hírek
Az asztma már csecsemőkorban is kimutatható
Norvég kutatók szerint az újszülött lélegzetvételének minősége alapján egyértelműen meghatározható, hogy a gyermeknél 10 éves koráig számítanunk kell-e az asztma megjelenésére, vagy sem.
Egészséges, normál terhességből, időre született csecsemők lélegzetvételét vizsgálták, majd követték nyomon 10 éves korukig. A tüdő-funkció méréséhez az újszülöttek apró maszkokat viseltek. Bár a vizsgálati eljárás nem újszerű, a születés utáni pillanatokban való elvégzése mégsem megszokott. Egyik újszülöttnél sem észleltek légzési problémát, de egyesek eredményei jobbak, másoké kicsit gyengébbek lettek.
A vizsgálatot a gyermekek 10 éves korában megismételték. A légzési teszten kívül vér-, vizelet- és bőrteszt-allergiavizsgálatot is végeztek. A szülők beszámolói és a mérési eredmények alapján megállapították, hogy épp azoknál jelentkezett 10 éves korig asztma, akiknél már születésük után is gyengébb tüdő-funkciót mértek. Az eredményeket sem a családban korábban előfordult asztmás megbetegedések, sem az anya terhesség alatti dohányzása nem befolyásolta.
Horkolás gyermekkorban
Egy ausztrál kutatócsoport 219,5 éves, vagy annál fiatalabb szénanáthás gyermek alvási szokásait vizsgálta. A családok megfigyelései alapján a gyermekek 60%-a legalább hetente egyszer horkolt, 26%-uk pedig még heti 3 alkalomnál is többször.
A horkolás más, súlyosabb betegségek, légzési problémák – például alvási apnoe – jelzője is lehet, jelentkezése tehát ilyen értelemben hasznos. A felnőttkorban jelentkező horkolást többnyire elhízás vagy anatómiai problémák okozzák.
A korábbi vizsgálatok tanúsága szerint azonban gyermekek körében horkolás allergiás megbetegedés, a légutak gyulladásos állapotának következtében jelentkezhet. A vizsgálat eredményei segítséget jelenthetnek az orvosok számára az allergiás panaszok megelőzésében, időbeni kezelésében.
A fogamzásgátló allergiát okoz
Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a fogamzásgátló készítmények szedése növeli a későbbiekben született gyermekeknél az allergiás megbetegedések kockázatát. Az Allergy folyóiratban közölt vizsgálat azonban azt a tényt is feltárta, hogy a kockázati tényező függ az adott tabletta összetételétől. A különböző ösztrogén és progeszteron koncentráció eltérő módon befolyásolja a gyermekeknél az allergiás tünetek esetleges megjelenését.
Finn kutatók 5-6 éves allergiás gyermekeket vizsgáltak. A résztvevők 52%-a asztmás, 35%-a szénanáthás, 48%-a ekcémás tünetektől is szenvedett. A szülők kérdőíveket töltöttek ki, melyekből kiderült, hogy szedtek-e, s ha igen, milyen fogamzásgátlót a teherbeesést megelőző egy évben. A vizsgálatban résztvevő szülők kombinált – szintetikus ösztrogént és progeszteront tartalmazó-, vagy csak progeszteront tartalmazó készítményeket szedtek. A szintetikus progeszteront tartalmazó tablettákat a kutatók két csoportba sorolták. Az elsőbe az androgén, a másodikba az antiandrogén jellegű progeszteront tartalmazó készítmények kerültek. (Az androgén olyan hormon, amely a férfi jellemvonások kifejlődését stimulálja, szabályozza.)
Az eredmények azt mutatják, hogy a kevesebb androgént tartalmazó tabletták növelik a szénanátha megjelenésének valószínűségét a kisiskolás korú gyermekek esetében, különösen a fiúknál. A betegség kockázatát tovább növeli a szülőknél előforduló allergiás megbetegedések is.
Dr. Babai László
a Budai Allergiaközpont igazgatója
www.allergiakozpont.hu
T.: 06-30/631-93-09