A sokak által megtapasztalt csalánkiütések a szervezet válaszaként jelentkeznek valamely olyan anyaggal szemben, melynek hatására a hízósejtek megkezdték a hisztamin kibocsátását. A fehérvérsejtekből kiszabaduló hisztamin viszkető bőrkiütéseket, eltérő nagyságú vöröses dudorokat hoz létre. A tünetek jellegzetessége, hogy a testen bárhol, néha még a tenyereken és talpakon is jelentkezhetnek. A kiütések gyakran perceken, vagy órákon belül eltűnhetnek, majd kiújulhatnak egészen máshol.
Az okok pontos felderítéséhez alapos önmegfigyelés szükséges. Mielőtt orvoshoz fordulnánk, még otthon tisztázzuk, hogy mikor, mely testrészen jelentkeztek a tünetek, mennyi ideig tartottak, előfordult-e már korábban a családban csalánkiütés, ez esetben ugyanis fokozottan számíthatunk megjelenésére. Kísérte-e a kiütéseket egyéb tünet (légzési vagy nyelési nehézség, zihálás, mellkasi fájdalom)? Van-e allergiás, asztmás megbetegedésünk, esetleg latex allergia? Találkoztunk-, érintkeztünk-e a kiütések megjelenése előtt állatokkal, növényekkel, kémiai anyagokkal, számunkra szokatlan ételekkel, vagy egyéb allergizáló tényezővel?
A csalánkiütések akut (rövid ideig tartó) és krónikus (6 hétnél tovább tartó) formában is jelentkezhetnek. Fő okai lehetnek ételallergiák (búza, szója, mogyoró, hal stb.), gyógyszerallergiák (pl. aszpirin), rovarcsípések (méh, darázs, hangya). Az sem ritka, hogy hideg levegő, vagy hideg víz, esetleg stressz és szorongás váltja ki, de megerőltető sportolás, vagy forró tusolás után 15–30 perccel is jelentkezhet. Krónikus esetben vér- és egyéb vizsgálatok indokoltak az esetleges súlyos betegségek (lupus, pajzsmirigy problémák, daganatok) szűrésére.
A mérsékelt égövi országokban a psoriasis népbetegségnek számít. Magyarországon a lakosság 3%-a, Skandináviában 8% szenved tőle. Első megjelenése általában a serdülőkorra esik, többnyire a hajas fejbőrön, de az egész testen bárhol jelentkezhet. Különösen a végtagokon, a térd és könyök tájékán gyakori. Kialakulásában veleszületett hajlam és környezeti tényezők játszanak szerepet. Nem fertőző, tehát a beteg a környezetére egyáltalán nem veszélyes. Az életet nem veszélyezteti, de fájdalmat, lelki sérülést okozhat. Az életminőséget leginkább rontó bőrbetegség, amely – külső megjelenése miatt – nehezítheti a társadalmi érvényesülést, ugyanakkor gyakran költségigényes kezelést igényel.
A pikkelysömörre való hajlam a bőrtünetek megjelenése előtt jelenleg még nem mutatható ki. A belső szerveket nem betegíti meg, bár ízületi panaszokkal társulhat. Véglegesen napjainkban még nem gyógyítható, de megfelelő kezeléssel bizonyos időre tünetmentesíthető.
A legeredményesebb kezelési módot a bőrgyógyász a tünetek súlyossága, a társbetegségek, az életkor és egyéb szempontok alapján választja ki. A gyógyszeres terápia során kenőcsöt, illetve tablettát kap a beteg, emellett a holt-tengeri gyógyiszap és sósvíz-kúra, valamint a fényterápia is hozzájárul a tünetek enyhítéséhez.
A pikkelysömörös betegek életmódjukkal is sokat javíthatnak állapotukon, ha szellős, természetes alapanyagú ruhákat hordanak, műszálmentes ágyneműt használnak, vegyszermentes tisztálkodó szerekkel, s nem túl forró vízben mosakszanak, mértékletesen napoznak, és étkezésükben kerülik a bőr-irritációt okozó ételeket, főként, ha érzékenyek a tejre és tojásra.
A Szegedi Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikán saját fejlesztésű, egyedülálló lézeres kezelésben részesítik a pikkelysömörben szenvedőket. A kizárólag a beteg bőrfelületre, 5–6-szor kisebb dózisban érkező fénynyaláb nem tartalmazza a rosszindulatú folyamatokat beindító UV-sugárzást. A terápiával a hagyományos kezelést helyettesítik. A klinikán fekvő betegek kezelését a társadalombiztosítás támogatja.
Amerikai tudósok állítása szerint, megtalálták a pikkelysömör kiváltó okát. A Texasi Egyetemen végzett kutatások eredménye szerint a psoriasis kialakulásához két dolog szükséges: a STAT3 kódjelű fehérje és a túl aktív immunrendszer.
Az aktív STAT3 nélkülözhetetlen a bőrön ejtett sérülések gyógyulásához. Amikor a seb beheged, a STAT3 – jó esetben – nyugalmi állapotba kerül. Ha ez nem így történik, tovább folytatódik a hegesedés, a felhám sejtjei burjánzásnak indulnak. Az orvos csoport pikkelysömörben szenvedők bőrében kutatott a bűnös fehérje után. 21 páciens közül 19-nél nagy mennyiségű aktivált STAT3-ra bukkantak.
Kísérleti állatokon, melyeknek hámsejtjeiben folyamatosan aktív állapotban voltak ezek a fehérjék, rövid idő alatt megjelentek a pikkelysömör tünetei. Ezután a kutatócsoport egy folyadékot fejlesztett ki, amely megakadályozza a STAT3 aktivizálódását. A folyadék hatására a kísérleti alanyok bőrén teljesen eltűntek a plakkok. A tudósok szerint kísérletsorozatuk megnyitja az utat a pikkelysömör kezelését szolgáló új terápia kifejlesztése, a betegség hatékony gyógyítása felé.
Dr. Babai László
a Budai Allergiaközpont igazgatója
www.allergiakozpont.hu
info@allergiakozpont.hu
tel.: 06-30/631-9309
