A bőrrák a leggyakrabban előforduló ráktípus a fehérbőrű embereknél. Fő típusai az alapsejtes és pikkelysejtes bőrrák, valamint a melanoma, amely az egyik legritkábban előforduló fajta, mégis az összes bőrrákból eredő halálozás mintegy 79%-áért felelős, ugyanis leginkább erre a bőrrák típusra jellemző az áttét-képződés.
A többnyire festékes anyajegyből kiinduló melanoma főbb ismertetőjegyei lehetnek az aszimmetrikus növekedés, szabálytalan körvonalú megjelenés, többszínű jelleg (fekete, világos és sötétbarna árnyalatok), 6mm-nél nagyobb méret, változó nagyság, alak, felület és színárnyalat. A bőrfelület rendszeres önvizsgálata mintegy 63%-kal csökkentheti a melanomából fakadó halálozási arányokat.
A melanoma előfordulását akár 8-szorosára is növelheti a gyermekkori gyakori leégés és intenzív napozás. Szeplős gyermekeknél a széles spektrumú naptej használata 30-40%-kal csökkenti a festékes anyajegyek kialakulását, és így csökkenti felnőttkorban a melanóma kialakulásának esélyét. Néhány tanulmány viszont arra következtet, hogy a naptej használata növelheti a melanoma előfordulást, mert naptejjel bekenve bátrabban maradunk a tűző napon. Felmérések szerint kb. 25%-kal hosszabb ideig napozunk, ha 30-as faktorú naptejet használtunk 10-es faktorú helyett.
Bár a napfény bőrrák-keltő hatása vitathatatlan, a fokozott napfénynek kitett fehérbőrű embereknél kimutatták annak rákellenes hatását számos egyéb gyakori ráktípus esetében (pl. nyelőcső-, gyomor-, bél-, hasnyálmirigy-, epehólyag-, epevezeték-, petefészek-, prosztatarák, non-Hodgkin limfóma, húgyhólyag-, vese-, méhtest-, illetve tüdő- és emlődaganat). Ennek okát a napfény D-vitamin képző hatásában látják a kutatók. Fehérbőrű embereknél a D-vitamin 90-95%-a a napfény hatására jön létre. 20 perc direkt napsütés kb. 10.000 egység D3-vitamint képezhet a bőrön keresztül. A magas fényvédő faktorú naptejek viszont akadályozhatják a D-vitamin képződését a szervezetben.
Időközben kimutatták a D-vitamin I. típusú cukorbetegség és skizofrénia ellenes hatását, továbbá azt, hogy az alacsony D-vitamin szint elősegítheti a szívkoszorúér betegséget, a magas vérnyomást, sőt a stroke-ot és a szívinfarktust is. A túlsúlyos emberek D-vitamin szintje általában alacsonyabb, ezért ők különösen veszélyeztetettek. Összességében a napfény ellenes „mozgalom” a legújabb kutatások szerint több – emberi életekben mérhető – kárt okozott, mint hasznot.
A melanoma kialakulását elősegítheti még a túlzott, megerőltető testmozgás (pl. maratoni futás) és a szervátültetés – mindkettő esetében az ok, az immunrendszer elnyomott működése. A napfény UV sugárzása ugyancsak képes elnyomni az immunrendszer helyi működését, ezért a napozás jótékony hatásának érvényesüléséhez nyáron is érdemes segíteni immunrendszerünk működését (részben ellensúlyozva a napfény bőrrák-keltő hatását). A megelőzésben a jövőben szerephez juthatnak az immunrendszert erősítő gyógygomba kivonatok (pl. Patkónyelv és Bokrosgomba kivonat), illetve az apigeninre standardizált flavonoid kivonatok. Az apigenin főleg a brokkoliban és kivonataiban található sulforaphane melanoma áttét-gátló hatását kísérleti körülmények között mutatták ki. A Bokrosgombát a népgyógyászatban D-vitamin képző hatása miatt is nagyra becsülik.
A megfelelő, illetve magas D-vitamin szint a már rákban megbetegedett emberek túlélési esélyeit is növelheti, hiszen azoknak, akiknek a diagnózisát nyáron vagy tavasszal állapítják meg, jelentősen jobbak a túlélési esélyei a téli diagnózishoz képest. Természetesen a bőrrákra hajlamosaknak továbbra is fokozott védelem szükséges a napfény káros hatásaival szemben.
