A táplálkozás tudományát nem lehet felületesen kezelni. Az Föld egyre növekvő népességének élelmiszerrel történő ellátása már most is lehetetlen feladatok elé állítja az országokat. Jelenleg 6,3 milliárd ember él a Földön, de számuk 2010-re elérheti a 7–7,5 milliárdot. Jelenleg évente kb. 40 millió ember hal éhen – a tudósok véleménye szerint kinőttük Földünket. Ekkora népességnél a biológiai, ökológiai egyensúlyt csak dupla földfelszín-mérettel lehetne megoldani. Az élelmiszertermelés komoly válságot él át napjainkban, s ebbe beleszólnak még a klimatikus változások is.
A szomatológia tudományterülete az élő ember anatómiájával és életfolyamatainak kutatásával foglakozik. Ennek megfelelően elsősorban az ember anyagcseréjét vizsgálja a biológiai összefüggések feltárásával.
A szervezet számára hasznos bélbaktériumok csecsemőkorban települnek fokozatosan a béltraktusba. Az újszülöttek tápanyagcsatornája sterilnek és csíramentesnek tekinthető. A születést követően a bélcsatornában oxigén van jelen, ezáltal a káros az anaerob baktériumok nem képesek szaporodni. A folyamatos táplálást követően a mikroflóra egyre komplexebbé válik. Az anyatejes táplálás esetében már az első hetekben megjelennek a bifidobacteriumok és a laktobacilusok. Ezek a baktériumok hozzák létre és tartják fenn a vastagbél kémhatását (pH-érték), ezzel mintegy védelmet biztosítva az külső káros mikrobák ellen. Anyatejes táplálás esetében ezek a folyamatok természetes úton jönnek létre.
A felnőttkori jellemző baktériumflóra a vegyes táplálkozás bevezetésével jelenik meg. A bélbaktériumok az emésztetlen táplálékokat, elhalt hámsejteket, a bélfalat bevonó nyákot használják fel táplálékként. A természetes bélflóra soha nem tekinthető állandónak – a táplálkozással, az életvitellel, esetleges sugárzással, gyógyszerfogyasztással, antibiotikus kezeléssel, kémiai anyagok bevitelével – mind mennyiségében, mind összetételében folyamatosan változik.
A bélbaktériumok működését nem az ember szabályozza, csak életközösség jön létre, melynek során mindkét biológiai lény egymás életét, anyagcseréjét ki egészíti és optimalizálja. A bélbaktériumoknak szerepük van a gyomor és bélrendszer egészséges működésén kívül az immunrendszer erősítésében is.
A bélflóra aktivitása a különböző szakaszokon specifikusan eltér egymástól. Ezek jellemzően összefüggést mutatnak a vastagbél betegségeinek lokalizációjával. A vastagbél rákos megbetegedéseinek 60%-a a leszálló ágat érinti, a szigma és a végbélszakasszal együtt. A felszálló ágban az élelmiszer 6–16 órát tartózkodik. Ebben a szakaszban a baktériumok növekedése gyors. Jellemzően itt keletkezik a hidrogén és a széndioxid. A leszálló ágban sok fehérje található, egyre kevesebb a folyadék, a baktériumok növekedése lassul, a lebontott táplálék összeáll végtermékké. Ez az időtartam 12–36 óra.
Dr. Szacsky Mihály
szomatológus, egyetemi tanár
