Keresés
Close this search box.

Koleszterin, a „néma gyilkos”

//

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete 2008. évi jelentése szerint a krónikus kórképek, elsősorban a szív- és érrendszeri betegségek és az agyi érkatasztrófák (stroke) váltak világszerte vezető halálokká. Sokan ismerik az alapszabályt: vérnyomás, koleszterin és testsúly-kontroll, rendszeres testmozgás, egészséges táplálkozás, dohányzás és alkohol mellőzése, stressz mérséklése – mégis nap, mint nap elkövetik ugyanazokat a hibákat…

Hazánkban a legtöbben ugyancsak keringési betegségek miatt halnak meg, második helyen a daganatos megbetegedések állnak. Közismert, hogy bizonyos betegségek kialakulásához számos tényező együttes jelenléte szükséges (genetikai hajlam, környezeti tényezők, szociális helyzet, egészségtelen életmód stb.). Az egészség megőrzéséért tevékenykedő szakemberek egyetértenek azonban abban, hogy a koszorúér betegségek száma egészséges életmóddal jelentősen csökkenthető, annak preventív (megelőző) hatása érzékelhető.

A számtalan teendő közül foglalkozzunk ezúttal a koleszterinnel, melynek igen fontos élettani szerepe van szervezetünkben. A vérzsírok csoportjába tartozik, 80%-át a máj termeli, 20%-a táplálékokból származik. Alkotórésze a sejtmembránnak, az epesavaknak, fontos hormonoknak, a sejtek működéséhez tehát nélkülözhetetlen. Sűrűségük alapján megkülönböztetjük az alacsony sűrűségű LDL („rossz”) koleszterint, amely tápanyagot biztosít a sejteknek. Magas szintje káros, mert lerakódik az erek falában, érelmeszesedést, érszűkületet okoz. A magas sűrűségű HDL („jó”) koleszterin a vérből kivonja a felesleges koleszterint, belőle a májban epesavak képződnek, melyek segítenek az emésztésben. Így válik érvédő hatásúvá, hiszen kompenzálja az LDL káros hatásait.

A magas koleszterinszint kialakulásában genetikai tényezőknek is szerepük van. A rizikófaktorok közül az életkor és az életmód – ezen belül a táplálkozás – a legjelentősebb. A különböző állati eredetű táplálékok – a telített zsírsavak nagy mennyisége miatt – fokozott veszélyt jelentenek. Ezek felelősek a káros koleszterin értékekért, a magas energiatartalom miatt pedig segítik egyes daganatos betegségek (emlő-, vastagbélrák) kialakulását is. A telített és telítetlen zsírsavak ideális aránya 1:3 lenne, manapság ez éppen fordítva alakul: 20:1! A helyes arány kialakításához fogyasszunk többet az egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírfajtákból: halolajból, dió- és lenolajból, mogyoró- és repceolajból, hidegen sajtolt olívaolajból. Napi étrendünkben az omega-3 zsírsav ideális mennyisége 1-2 g, amely halolajból vagy repceolajból egyaránt fedezhető. Megakadályozza a vérrögök kialakulását, érvédőként javítja a vérkeringést, növeli a HDL-szintet. A daganatok megelőzésében ugyancsak szerepet játszik, sőt a csontleépülést is lassítja.

A vér összkoleszterin normál (küszöb) értéke 5,0mmol/liter. Az ennél magasabb koleszterinszintnek hosszú időn keresztül semmilyen tünete nincs, a sok kockázati tényező közül talán a legalattomosabb, ezért nevezik „néma gyilkos”-nak. Érdemes tehát rendszeresen mérni vagy méretni, s magas érték esetén a kezelőorvossal konzultálni.

Manapság már egyszerű módszerekkel, ujjbegyből vett egyetlen csepp vérből otthon, önmaguk is megmérhetik koleszterin értéküket. Az eredmény tájékoztató jellegű, magas érték esetén ugyanis az összetevők részletes analízise szükséges vénás vérmintából.

A magas koleszterinszint csökkenthető: az étrend helyes összeállításával, életmód-váltással, speciális kémiai anyagok vagy gyógyszerek szedésével.

Elengedhetetlen, hogy bizonyos időközönként, még panaszmentes esetben is (!) tájékozódjunk szervezetünk fontos paramétereiről! Ne csak olvassunk az egészségről, hanem tegyünk is érte!

Dr. Szűcs Erzsébet
ÁNTSZ osztályvezető főorvos
Info: www.jinjang.hu

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!