Szervezetünk túlságosan bonyolult ahhoz, hogy pirulában szedhessük be a napi betevő és életmeghosszabbító enyhe stressz-adagunkat. Az a stressz, ami például szükséges a DNS megfiatalításához, az a szervezetben esetleg túlzott mértékű szabadgyök képződéshez vezethet. Ha viszont az enyhe stresszre, mint általános stimulációra gondolunk, akkor rögtön világos, hogy mit kell tennünk: könnyű mozgás, rendszeres szaunázás, ingerklíma, böjtölés és kellemes szellemi aktivitás, mind-mind ugyanazon a módon hatnak – gyengéd stimulálással.
Diéták
Ismerkedjünk meg elsőként a kalória megszorítás (KM) fogalmával. Kutatási eredmények szerint, az állatok által spontán elfogyasztott mennyiségű táplálék 20–40%-os megszorítása – a szükséges tápanyagok és vitaminok biztosítása mellett – akár 40%-kal is növelheti az élettartamot. A csökkentett kalória-bevitel következményei többek között az alacsonyabb testhőmérséklet és az alacsonyabb inzulin szint, vagyis a hosszú élet három legfontosabb bio-markere közül kettő. A KM-kutatások jelenleg már az emberkísérletek fázisában vannak, melyek Hollandiában egyetemi hallgatók részvételével zajlanak.
A KM élethossz növelő hatását fordítva is értelmezhetjük: lehetséges, hogy az étvágytól függő mennyiségű táplálkozás csökkenti az élettartamot. Egy Hayflick nevű tudós hívta fel a figyelmet arra az egyébként magától értetődő tényre, hogy az állatok normális életében éppen az éhezés, és a korlátozott táplálékbevitel tekinthető természetesnek.
A diétával összefüggésében megjegyezzük, hogy kutatások szerint a szervezet antioxidáns kapacitása emelhető napi 8-10 adag zöldség és gyümölcs elfogyasztásával. Ez a módszer különösen idősebb korban hoz látványos eredményt, mivel késlelteti, vagy akár meg is fordíthatja a kognitív és motoros teljesítmény romlását. Az antioxidánsok közül főként a C-, és E-vitaminnak, valamint a karotinoidoknak tulajdonítanak ilyen hatást.
Fizikai tréning
A rendszeres fizikai tréning (FT) csökkenti az öregedéssel járó izomszövetvesztést, és az olyan idült betegségek kockázatát, mint a magas vérnyomás, szívkoszorúér problémák, nem-inzulin-függő cukorbetegség, szorongásos panaszok, depresszió, agyi funkció csökkenése, alvászavar, ízületi degeneratív betegségek, csontritkulás. Ugyanakkor a nagy erőfeszítéssel végzett tréning fokozza a szabadgyök-képződést, ami felemészti a szervezet saját antioxidáns kapacitást, ezzel hozzájárul a korral járó elhasználódás fokozódásához.
A rendszeres testedzés fontosabb, mint a fogyókúra! A Cooper Intézet vizsgálata szerint a fitt, de túlsúlyos kliensek kevésbé voltak hajlamosak a keringési betegségekre, és tovább éltek, mint az ideális testsúlyú, de nem tornázó páciensek. A tanulmány leszögezi, hogy a kövérség edzett férfiaknál nem fokozza a megbetegedések kockázatát, ezért inkább a rendszeres, nem túl megerőltető fizikai tréninget javasolják az uraknak, mint a koplalást.
A rendszeres tréning további előnye, hogy javítja az immunfunkciót, de csak hosszú távon, és csak a testsúly és az edzettség kimutatható javulása után, ehhez tehát hosszú távú edzésprogramra van szükség.
A kutatókban felmerült, hogy a fizikai tréning számos előnyét – legalábbis részben – a gyulladásokkal szembeni védő funkciója okozhatja. Mindez igaz lehet az öregedés-gátlás céljából végzett rendszeres, de mértékletes edzésre, amely finoman stimulálja a szervezetet. Nem igaz viszont az intenzív tréningre, ami egyrészt túlzott stresszt jelent, másrészt fokozza a gyulladási hajlamot (pl. izomláz, túledzettséggel járó ízületi sérülések), harmadrészt az anyagcsere fokozásával együtt növeli az oxidatív károsodást, pedig idősebb korban épp a szabad gyökök számának szaporítása jelenti a legnagyobb kockázatot.
Dr. Eisler Olga
pszichiáter
www.korkontroll.hu
