A korábbi hipotézisekkel szemben, két újabb randomizált klinikai kísérlet megállapította, hogy a megnövelt rostbevitel, illetve a csökkentett zsírbevitel önmagában nincs hatással a rosszindulatú bélpolipok kialakulására. A jó minőségű felmérések egyik összegző elemzése is megerősítette, hogy a magas rostbevitel nem csökkenti a bélrákot.
Az ún. metabolikus szindróma, azaz krónikus anyagcserezavar szindróma – amelynek tünetei lehetnek a csípő körüli túlsúly, a magas trigliceridszint, az alacsony HDL koleszterin szint, a magas vérnyomás, illetve a magas vércukorszint – elősegítheti a rosszindulatú bélpolipok és a bélrák előfordulását, és körülbelül 67%-al növelheti a bélrákban történő elhalálozások arányát.
Ugyanígy a cukorbetegség is elősegítheti a bélrák kialakulását. A kutatók kiemelik, hogy a rizikófaktorok között különösen veszélyes az alsótest túlsúlya, illetve általában a túlsúly. Nem meglepő tehát a testmozgás bélrákellenes hatása. III. stádiumos bélrákban szenvedő betegeknél a diagnózis utáni testmozgásnövelés 50%-kal csökkentette a halálozási arányokat. Érdekes, hogy a diagnózis előtti testmozgás is csaknem ugyanilyen mértékben eredményes. A kutatók a testmozgás jótékony hatását legalább olyan jelentősnek tartják, mint az adjuváns kemoterápia rákellenes hatását.
A tudósok az inzulin bélrákkeltő hatását gyanítják a fentebb leírt jelenségek mögött. Ezt megerősíteni látszik az a felmérés, amely szerint a folyamatos inzulin terápiában részesülő 2. típusú cukorbetegségben szenvedőknél évente 20%-al nő a bélrák előfordulásának valószínűsége. A vizsgálatok szerint a magas inzulinszint 2-700%-kal növelheti a bélrák rizikóját. Mivel testmozgással növelhető a szervezet inzulin-érzékenysége, kézenfekvő bélrákellenes hatásának oka is: csökkenheti a szervezet inzulinszintjét. A számítások szerint, az összes bélrákos megbetegedés 12-14%-a a testmozgás hiányára vezethető vissza.
A bélrák megelőzése szempontjából előnyös lehet a vörös és feldolgozott húsok, valamint a finomított liszt és cukortartalmú élelmiszerek fogyasztásának mellőzése. Figyelemre méltó, hogy klinikai kísérletben igazolták az Agaricus blazei Murill gombakivonat inzulin-érzékenység javító hatását. Az apigenin flavonoid – epigallocatechin gallattal kombinálva – bélrákmegelőző hatását Németországban végzett kontrollált klinikai kísérlet erősítette meg. Az Agaricus balzei Murill és apigenin a jövőben vélhetően szerephez juthat a bélrák kiegészítő terápiájában.
