A fogak tisztítására még az egyszerűbb fogkefék is megfelelnek. A fogkrém típusa sem mindent eldöntő kérdés, bár egyes betegségekben jól jöhet a speciális összetételű paszta. A hangsúly magán a fogmosási technikán van.
Le kell szögeznünk, hogy a sikálás nem vezet eredményre. Korábban ezt a technikát tanították, de ma már nem ajánlják. A legveszedelmesebb plakkok ugyanis a fogak tövében, tehát az ínyhez közel helyezkednek el, ezeket pedig a vízszintes rángatással csak még beljebb, a fog és az íny közti zugba sodorjuk. Ehelyett a lényeg pont az lenne, hogy kipiszkáljuk onnan. Ennek a módszere pedig a következő: a fogkefét 45 fokos szögben az íny-fog határra helyezzük, és kissé körkörös mozdulatokkal billentve dörzsöljük a fogfelszínt. Ha túl kemény a fogkefénk, azzal felsérthetjük az ínyt, ha pedig túl puha, akkor nem biztos, hogy sikerül odébb terelni az ételmaradékot. Egyébként a plakk könnyen feloldódik a nyálas fogkrémben, ha tényleg igyekszünk, biztosan el tudjuk távolítani. A kipiszkálós technikával fogról fogra kell haladni, és minden oldalról igyekezni kell körüljárni a fogakat. Ezért aztán egy rendes fogmosás úgy három percig tart, sőt a másfél percnél rövidebb műveletet feleslegesnek tekintjük.
A fogselymet nagyon ajánljuk a fogkefés technika kiegészítésére, ugyanis a fogak közéből így lehet a legjobban kivarázsolni az ételmaradékot (persze azért az alapos fogkefézés is megteszi). Az elektromos fogkefék jók, mert eleve körkörös mozdulatokat végeznek a sikálás helyett. Valamiért az embereknek kényelmesebb így fogat mosni, nagyobb az átlagosan fogmosással töltött idő.
Ezekkel szemben a szájzuhany nem elégséges módszer, az erős vízsugártól ugyanis nem feltétlenül sodródik le a plakk a fogról.
A fogmosási technikánkat magunk is ellenőrizhetjük a patikában kapható plakkfestő tabletta segítségével (kezdőknek fogmosás előtt, haladóknak utána ajánlott). Emellett ne feledkezzünk el a rendszeresen fogorvosi ellenőrzésről sem!
Szeretnék eloszlatni néhány közismert tévhitet a fogápolással kapcsolatban:
1. Fogmosás helyett alma? – Igaz ugyan, hogy az almába harapáskor jelentkezik némi mechanikai tisztító hatás, ám cukor és savtartalma fogszuvasodást okozhat, tehát egyáltalán nem helyettesítheti a fogmosást. Kutatások szerint az almánál is károsabb a fogakra a banán, mert a fogra tapadó, nehezen eltávolítható összetevők filmszerű rétegében sokszorosára szaporodnak a fogszuvasodást előidéző kórokozók.
2. „Egy baba jön, egy fog megy” – Nem törvényszerű a terhesség alatt a fogak fokozott romlása. A hormonális változások miatt kialakulhat ún. terhességi ínygyulladás, de ez a baba megszületésével magától rendeződik. Érdemes a fogazatot még a terhesség előtt teljesen rendbe hozatni, és a fokozott szájhigiénét rendszeres fogorvosi ellenőrzéssel kiegészíteni.
3. A fogszuvasodás a túlzott cukorfogyasztás következménye – Téves, mert elsősorban a hiányos szájhigiéne következménye. Egyetlen étkezés után se mulasszuk el a fogmosást, és az étkezések között ne nassoljunk, ne együnk szénhidrát tartalmú ételeket, italokat (ide értve az akár 100%-os gyümölcsleveket is), cukorkákat, kakaót, szénsavas üdítőket, kekszeket, ropit, egyebet. Az alapos fogmosás, fogselymezés, nyelvtisztítás és szájzuhany mellett a fogápolás része a fogkövek időnkénti eltávolítása íny felett és íny alatt is.
