A táplálkozástani kutatások szerint elődeink táplálékában az omega-3 és a szintén fontos omega-6 zsírsavak 1:1 arányban voltak megtalálhatók, mára – a növényi olajok és állati húsok túlzott fogyasztása miatt – ez az arány 1:20-hoz közelít, ami számos civilizációs betegség egyik oka lehet. Az 1960–70-es évek epidemiológiai kutatásai arra is rámutattak, hogy ahol magas a szív- és érrendszeri halálozás, ott ugyancsak gyakori a depresszió, és ahol a nagy halfogyasztás miatt alacsony a szívhalálozás, ott a depresszió is igen ritka.
l995-ben jelent meg először az a hipotézis, hogy az omega-3 hiánynak oki szerepe lehet a depresszió kialakulásában. A halfogyasztás mértéke és a depresszió gyakorisága között szoros, fordított irányú kapcsolatot mutattak ki. 1998-as adatok szerint az USA-ban 24 kg az évente egy főre jutó tengeri eredetű táplálék, Németországban csak 13 kg, míg Japánban 73 kg. Ennek megfelelően az USA-ban a lakosság 3%-a, Németországban 5%-a, míg Japánban mindössze 0.1%-a depressziós.
A kutatók rámutattak, hogy az agysejtek egymás közti finom, összehangolt kommunikációja DHA-ból és EPA-ból felépülő membránokon és receptorokon keresztül történik. Omega-3 hiány esetén e fontos sejtelemek a rugalmatlanabb omega-6-ból épülnek fel, s így az idegsejtek, s összességében az agy működése károsodik.
Andrew L. Stoll, amerikai pszichiáter világhírű „Omega-3 kapcsolat” című könyvében leírja, hogy az omega-3 biokémiai tulajdonságai alapján hatásos hangulat-stabilizálónak ígérkezik. Joseph Hibbeln és munkatársa 2003-as tanulmányukban kimutatták, hogy a bipoláris betegségcsoport előfordulási gyakorisága ugyancsak a halfogyasztással függ össze. Míg adataik szerint Magyarországon az évi 15 kg halfogyasztás mellett a bipoláris betegségek 5.5%-os gyakoriságot mutatnak, addig Puerto Ricoban 35 kg halfogyasztással ez 1%-os, Izlandon 115 kg-os halfogyasztással 0.2%-os gyakoriság jár.
Egy görög vizsgálatban 2002-ben kimutatták, hogy a közepesen depressziósok zsírszövetében 34%-kal kevesebb omega-3 található, mint az egészségesekében.
A vizsgálatok szerint az omega-3 csoportba tartózó DHA és EPA közül leginkább az utóbbi hatásos depresszív tünetek kezelésére. Egy angol orvos csoport 2002-ben egy 7 éve semmilyen gyógyszerre nem reagáló, súlyos depressziótól, szociális félelmektől és gyakori öngyilkossági késztetésektől szenvedő férfi esetéről számoltak be, aki már egy hónapos EPA kezelésre hihetetlen javulást, 9 hónapos kezelésre teljes gyógyulást mutatott.
2006-os vizsgálatok alapján izraeli pszichiátereknek számos bizonyítékuk van arra is, hogy a szülés utáni depresszió összefüggésben áll az anyai szervezet omega-3 tartalmának drámai csökkenésével, ugyanis a magzat és a csecsemő agyának fejlődéséhez nélkülözhetetlen omega-3 egyedüli forrása: az anya.
Számos adat igazolja, hogy a szervezet omega-3 szintje szoros kapcsolatban áll az agy szerotonin szintjével, melynek csökkenése bizonyos agyműködési zavarokhoz, csökkent stressz-tűréshez, impulzív és agresszív viselkedéshez vezet, amely nem csupán az öngyilkosságokban, de a statisztikák szerint a gyilkosságokban is nagy szerepet játszik.
Fentiek csak példaként szolgálnak arra, hogy milyen idegrendszeri működési zavarokhoz vezethet az omega-3 hiányos táplálkozás. Omega-3 hiányt írtak le ugyanis hiperaktivitásban, szkizofréniában, multiplex sclerózisban, szív- és érrendszeri megbetegedésekben, allergiában és asztmában, autoimmun betegségekben, sőt prosztatarákban is. Úgy tűnik, hogy az omega-3 nem egyszerűen csak egy tünékeny tudományos divat, hanem a vitaminok jelentőségének felismerésével vetekedő felfedezés, mely arra figyelmezteti a modernkor emberét, hogy veszélyesen eltért az evolúció kimunkálta táplálkozási szabályoktól.
A cikk témájához kapcsolodó cikkek:
A mentális zavarok omega-3 elmélete
Szendi Gábor
klinikai szakpszichológus
További info:
www.tenyek-tevhitek.hu
www.antidepresszans.tenyek-tevhitek.hu
www.pszichoterapia.tenyek-tevhitek.hu
