Tavaszi
tisztító-méregtelenítő kúra
A szervezetben felhalmozódott salakanyagok, toxinok számtalan tünettel adnak hírt magukról: puffadás, szélgörcsök, renyhe bélműködés, székrekedés, aranyér, elégtelen emésztés, rossz felszívódás, súlyfelesleg, indokolatlanul gyakori éhségérzet, rossz, esetleg fémes szájíz, ételallergiák, bőrproblémák, kiütések, gombásodás, candida fertőzés, paraziták a székletben, ingerlékenység, labilis lelkiállapot, depresszió, gyakori fertőzések, megfázások stb.
Szervezetünk fizikailag, mentálisan és energetikailag egyaránt szennyeződik. Korábban, bizonyos rituálékat, vallási előírásokat követve, az emberek életének természetes része volt az időnkénti böjt, a testi-lelki megtisztulás. A modernkor a korábbinál hatványozottan több szennyező anyaggal árasztja el az emberek szervezetét, így manapság különösen fontos a rendszeres időközönként végzett tudatos méregtelenítés. Egy-egy tisztító kúra után lényegesen jobb lesz a közérzetünk, több az energiánk, fürgébb a mozgásunk, tisztább a gondolkodásunk, ráadásul szebb a bőrünk és laposabb a hasunk, szerencsés esetben még a mérleg is kevesebbet mutat.
A méregtelenítő kúra első lépése a beöntés, melyet vagy tiszta testmeleg vízzel, amelybe mokkáskanálnyi szódabikarbónát teszünk, vagy valamely szakember által összeállított gyógynövény teával végezzük. Erre a célra alkalmas egy házi beöntő-készülék, melybe alkalmanként néhány deci folyadékot öntünk. A beöntés hatékonyságát fokozhatjuk közben hasmasszázzsal és légzőgyakorlatokkal. Addig folytassuk a beöntéseket, amíg kristálytiszta, szagtalan víz nem távozik. A béltisztításhoz javasolt gyógynövénytea: fehér mályvagyökér, papsajtlevél, kutyabengekéreg, citromfű, orbáncfű, senna, anyalevél, apróbojtorján, cickafark, menta, körömvirág, kakukkfű.
Rendelőintézetben végeznek ún. magasbeöntést és Kolon-hidroterápiát, melyek nagyobb hatásfokú módszerek.
A böjtnek is lehetnek fokozatai, aki tehát egész évben húst hússal evett, elég, ha meghatározott ideig nem eszik húst, csak halat és tojást. Aki vegetáriánus, az áttér a tiszta gyümölcs kosztra, s van aki, döntése szerint teljes léböjtöt tart. A böjt gyakorlati kivitelezését mindig beszéljük meg szakorvossal, gyógyszerésszel, vagy természetgyógyásszal. Minderre azért van szükség, mert nem tudhatjuk, hogy az esetlegesen szedett gyógyszerek, és a kúra egymással milyen kölcsönhatásba kerül.
Kellemetlen mellékhatásként, több napos léböjt első napjaiban jelentkezhet átmeneti fáradékonyság, álmosság, koncentrálási zavar, sőt előfordulhat fejfájás, végtag- és derékfájás is. Összességében a méregtelenítési folyamat alatt emelkedhet a testhőmérséklet, pattanásossá válhat a bőr, erősebb szagú lehet a vizelet és a széklet, illetve a verejték. Mindez persze idővel elmúlik.
A méregtelenítés hatékonyságát légzőkúrával is fokozhatjuk. Kora reggel, nyitott ablaknál végezzük. Belégzésnél képzeljük el, hogy friss, éltető, tisztító energia áramlik belénk, és eltölti egész testünket, kilégzéskor pedig szinte lássuk, amit távozik belőlünk, minden sejtünkből a felgyülemlett méreganyag, és minden egyéb negatív információ. A légző kúrát kiegészíthetjük tisztító, gyógynövényes vagy illóolajos inhalálással is, amitől arc, homlok-, és orrmelléküregeink is megtisztulnak.
A méregtelenítés ősi, és manapság is elengedhetetlen része az izzasztás, szaunázás, mely előtt fogyasszunk bőségesen folyadékot. Az infra-, illetve a hagyományos szauna is segít eltávolítani a bőrön keresztül a méreganyagok nagy részét. Természetesen szívbetegeknél a személyre szóló tanácsadás szerint járjunk el.
A méregtelenítő tapaszok és krémek is segítenek a káros anyagok eltávolításában, tehát jó kiegészítők, de önmagunkban alkalmazva, általában nem elegendőek a hatékony méregtelenítéshez.
A böjtölés során előfordulhat, hogy a vércukorszint hosszabb-rövidebb ideig alacsonyabb lesz. Ilyenkor egy-egy kanál méz mindig segít. Testünk néhány nap után – a szénhidrátok fogytával – az energiát egyre inkább a zsírbontásból nyeri, a felszabaduló energiát tehát mintegy 70%-ban a zsírsavak, és csupán 20%-ban a szénhidrátok égetése biztosítja. Ilyenkor a vérben feldúsulnak a savas jellegű salakanyagok, még acetonos lehelet is jelentkezhet, így rendkívül fontos a megfelelő mennyiségű folyadékpótlás.
A böjt hosszához mérten, feleannyi nap ún. felépítő időszak szükséges, amíg a szervezet visszaáll a kiválasztásról a beépítésre. Ebben az időszakban fogyasszunk elegendő rostanyagot (a bélmozgás serkentésére), illetve párolt zöldségeket, a harmadik naptól gabonakásákat, az átállás utolsó napján pedig savanyított tejtermékeket, joghurtot vagy tejsavót.
Mint minden, a test karbantartására irányuló tevékenységgel, a méregtelenítéssel is érdemes óvatosan bánni. A túlzásba vitt diéta vagy böjt ugyanis többet árt, mint használ, mivel szervezetünk nem jut elegendő vitaminhoz és ásványi anyaghoz. A kúra megkezdése előtt kérjük ki szakember tanácsát. Bizonyos betegségek – például cukorbetegség – esetén tilos lehet a méregtelenítés néhány formája. Nem szabad böjtölni daganatos betegségek kezelése alatt, illetve súlyos depresszióban szenvedőknek, továbbá terhes és szoptató nőknek, mivel az anyai szervezetben felszabaduló méreganyagok átjutnak a magzat, illetve a csecsemő szervezetébe.
