Sokan manapság tapasztalt barátnőjüket invitálják meg a szülőszobába, de egyre többen gyakorlott dúlát keresnek, aki valójában nem egészségügyi feladatot lát el, hanem – segítő foglalkozásúként – folyamatos fizikai, érzelmi, pszichológiai és informatív támaszt nyújt az anyának a szülés előtt, alatt és után.
Van olyan kismama, aki még tapasztalatlan, és biztonságérze-tének növelése érdekében fordul dúlához, van, aki első szülésének rossz emlékei miatt második várandóssága idején választ dúlát, s olyan is, aki pusztán a kényeztetésre, a tapasztalt segítő állandó jelenlétére vágyik. „Papás szülésnél” a férfiak gyakran tanácstalanok, tehetetlennek érzik magukat az ismeretlen közegben, ismeretlen feladatkörben, ráadásul – saját gyermekük születéséről lévén szó – gyakran ők maguk is inkább támaszra szorulnak. A dúla megmutatja az apának, hogyan segíthet, hogyan lehet aktív szereplője a szülésnek. Sok szülő nő épp azért hív dúlát, mert szeretné levenni férjéről a terhet, sőt olyan is akadt, akinek gyermeke apjával már a várandóssága elején megszakadt a kapcsolata, ezért hívott segítőt. Így legalább volt valaki, aki vele örült, amikor felsírt a gyerek.
Négy gyermeket hoztam világra, s tanítóként is azt tapasztaltam, hogy a születés élménye nagyban befolyásolja a gyerekek későbbi életét. Azok, akik problémamentesen „küzdötték ki” magukat az anyaméhből, vagyis sikeresen állták ki életük első próbatételét, később is könnyebben vették az akadályokat.
Az USA-ban dr. Marshall Klaus gyermekgyógyász vezette be a dúla-szolgálatot. (A dúla / doula görög eredetű szó, olyan asszonyi segítőtársat jelent, aki a szülés körüli teendőkben segédkezik.)
Több mint 2000 esetet vizsgáltak meg, s kiderült, hogy a dúla jelenlétében zajló szüléseknél jelentősen csökken a szülés körüli komplikációk, illetve a beavatkozások szükségessége, 25%-kal lerövidül a vajúdás időtartama, jóval kevesebb fájdalomcsillapítóra van szükség, míg azok aránya, akik epidurális érzéstelenítést kérnek, 60%-kal kevesebb, s oxitocinra is 40%-kal ritkábban van szükség. A fogó használata 40%-kal csökken, és 50%-kal kevesebb a császármetszés, ráadásul az anyák gyengédebbek újszülöttjükkel, hamarabb összeszoknak a babával. Kevesebb gondot okoz nekik a szoptatás, összességében elégedettebbek a szülésükkel, kisebb hányaduknál fordul elő depresszió (Marshall H. Klaus, M.D.: Mothering the Mother; Addison-Wesley Publishing Company 1993).
Az érintés jótékony hatását tanulmányozva Prof. Dr. Kennell (USA) kimutatta, hogy az apák ritkábban érintik meg a szülő nőt a vajúdás előrehaladottabb szakaszában, mint a dúlák, sőt rendszerint hátrébbhúzódnak partnerüktől, amikor a kórházi személyzet valamiért belép a szobába. Dr. Kennell rámutatott arra is, hogy a dúla szerepe évszázadok óta létezik, s ezzel összefüggésben azt is megfigyelte, hogy számos állatfajnál (többek között az elefántok, bálnák, delfinek, denevérek és a tehenek esetében) egy nőstény mindig az ellő állat közelében marad, ami állati modellként szolgálhat a dúla-hatás további tanulmányozásához.
A nyugat-európai országokban – például Ausztriában – a kórházakban már hivatásos segítők munkálkodnak. Nálunk is már néhány kórházban szívesen fogadják a dúla jelenlétét, hiszen sok terhet levesz az orvos és a szülésznő válláról. A fővárosi Szent István Kórházban például az utóbbi években már nagyon sok baba jött világra dúla jelenlétében.
Általában még a választott orvos sem asszisztálja végig a vajúdást, a szülésznők és ügyeletes orvosok pedig váltják egymást – ezzel szemben a dúla állandó személy, akire a vajúdó nő folyamatosan számíthat, az ő esetében nem jár le a műszak, ami biztonságot ad, és megnyugtatóan hat az anyára. Mégis akadnak intézetek, ahol kényelmetlenségnek érzik a dúlák jelenlétét a „futószalagon” bonyolított szülések alatt, pedig az 1998-as egészségügyi törvény kimondja: a szülőnőnek joga van rá, hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan jelen lehessen.
Kezdetben, az 1990-es évektől hazánkban a dúlák az otthonszüléseknél segédkeztek, majd a Magyarországi Dúlák Egyesülete (MODULE) 2001-es megalakulása óta, már törvényes keretek között jelen lehetnek a kórházi szüléseknél is. A dúlák természetesen mindig a szülő nő által választott helyszínen és módon, az orvosok és szülésznők kompetenciájának tiszteletben tartása mellett nyújtanak támogatást a szülő nőnek.
Az anya és a dúla általában a várandósság második harmadában találkozik, de van, aki csak röviddel a szülés előtt, és olyan is, aki már a várandósságra készülve kiválasztja dúláját, aki hasznos tanácsokkal szolgálhat már a kezdeti időszakban, és segít akár olyan gyakorlati dolgokban is, mint például a babakelengye összeállítása. Így időben kiderül, milyen a kismama viszonya a várandóssághoz, van-e félelme, szorongása, s mire elindul a szülés, ezek a kérdések már nyugvópontra kerülhetnek.
Mindig javasoljuk, hogy készítsen szülési tervet, mert az orvos munkáját is megkönnyíti, ha előre tudja például, hogy kér-e a kismama gátvédelmet, beöntést, fájdalomcsillapítást, igényli-e, hogy a gyermeket a szülőágyon vizsgálják meg, a köldökzsinórt ne azonnal vágják el stb. A szülési terv nem kőbe vésett dolog, előfordul, hogy éppen a szülő nő borítja fel a „tervet”, például meggondolja magát, és mégis kér fájdalomcsillapítást. Minden dúla tudja, hogy a szülőszobában vitának helye nincs. Az anya helyett soha nem hozunk döntéseket, azonban segítünk a döntéshez szükséges információk megszerzésében. Ha kiderül például, hogy császármetszésre van szükség, ilyenkor az a dolgunk, hogy a megváltozott helyzetből a lehető legjobbat hozzuk ki. Nyugtatjuk az apát, lefényképezzük a babát, amikor kiemelik, segítünk megvalósítani a baba számára rendkívül fontos bőrkontaktust előbb az apával, majd az édesanyával. Segítünk a mellre helyezésben, hiszen az első órákban ennek sikere alapvetően kihat a későbbi szoptatásra.
Minden szülés, minden anya más. A kórházba érve igyekszünk a kismama számára – a lehetőségekhez képest – intim környezetet teremteni. Viszünk illóolajokat párologtatáshoz, borogatáshoz, masszázsolajokat, fűszer- és gyógynövényeket, CD-t, kazettát, esetleg walkmant a külső zajok kiszűrésére, kendőket letörléshez, hideg-meleg borogatáshoz, sőt még vastag zoknit is, mert szülés alatt és után az anyák lába gyakran fázik. Hosszú hajú anyák esetén jó szolgálatot tehet egy hajgumi, valamint ajakápoló, mivel gyakran válik cserepessé a kismamák ajka. A fényképezőgép ugyancsak nélkülözhetetlen kellék.
Nem orvosi eszközökkel dolgozunk, használunk például vajúdó-labdát a vajúdás során fellépő hátfájás enyhítésére, masszázst, lassú táncot, speciális mozgásformákat stresszoldásra, az izmok lazításra. Segítségünkkel a szülő nők „kivajúdhatják” magukból lelki problémáikat is, feloldódhatnak a feszültségek, a régi konfliktusok. Vajúdás közben az édesanya egy speciális tudatállapotba kerül, szinte teljesen az ösztöneinek engedelmeskedik – ha hagyják. Ilyenkor ősi erők dolgoznak benne, ezért nem jó a szülő nőt feleslegesen zavarni, így örülünk, ha a szülésznő és az orvos sem akarja óránként ellenőrizni a vajúdás előrehaladtát.
Széles körben tapasztaljuk, hogy a szülő nők nem ismerik a jogaikat, lehetőségeiket és a szülés-születés természetét, ezért ha igénylik, felvilágosítjuk őket. Kérhetik például, hogy az éppen megszületett egészséges kisbabájukat ne vigyék el a csecsemőosztályra, ne fürdessék meg, ne tegyék inkubátorba, ne adjanak neki tápszert és cukros vizet, s azt is, hogy a szülés utáni megfigyelés alatt is a szüleivel maradhasson anélkül, hogy fájdalmas vizsgálatokat végeznének rajta.
A kórházban töltött idő alatt is tartjuk a kapcsolatot, szükség esetén segítséget nyújtunk. Ha esetleg beteg baba születik, a lelki támogatás mellett információt adunk egyesületekről, alapítványokról, szülőcsoportokról. Ismerjük a határainkat: nem „orvoslunk” semmit, de oda irányítjuk az anyát, ahol segítséget kaphat.
Novák Julianna
pedagógus, mentálhigiénés szakember,
a
Magyarországi Dúlák Egyesületének (MODULE)
egyik alapítótagja, szakmai koordinátor
További info: www.module.hu
tel.: 30/242-00-55
