Az UV-sugárzás nemcsak bőrünket, hanem szemünket is károsítja. Az erős napfény a szaruhártya és a kötőhártya gyulladását okozhatja, a kötőhártya megvastagszik, ún. kúszóhályog alakulhat ki, amely elfedi a szaruhártya egy részét, ezáltal rontja a látást. Számos tanulmány bizonyítja, hogy a napsugárzás az időskori sárgatest-sorvadás (makula-degeneráció), valamint a szürke hályog kialakulásának is fontos kockázati tényezője. A klinikai tapasztalatok azt mutatják, hogy az UV-B sugarak – talán mert ezeknek a legnagyobb az energiájuk – nagyobb károsító hatással rendelkeznek. Bár az UV-A sugárzásnak alacsonyabb az energiája, mégis okozhat sérülést.
Fentiekre tekintettel, erős napsütésben nem elegendő a széles karimájú kalap, feltétlenül szükségünk van jó minőségű (!) napszemüvegre is. Keressük a 100%-os UV-védelmet jelző címkét! Legyen a lencse elég nagy, hogy minden oldalról védjen, de ne legyen túl sötét, mert a kitágult pupilla még sérülékenyebb az UV-sugarakkal szemben. Jó, ha tudjuk, hogy a lencse színezése teljesen független az UV-védelem mértékétől (akár színtelen lencsén is megoldható). A zöld lencse biztosítja a legjobb színlátást, a barnával kontrasztosabban lehet látni, a sárga jó képélességet biztosít, a kék pedig ellensúlyozza a vakító fehérséget.
Fokozottan ügyeljünk a szemünkre vízparton, vízi sportoknál, vagy világos, vakító homokon napozva, de még az árnyékban is viseljünk napszemüveget.
Gyermekeinknek ugyanúgy szükségük van szemvédelemre. Még részükre se vásároljunk „100Ft-os” játék napszemüveget, mert komoly szemkárosodást okozhatunk vele. Soha ne nézzünk a napba, mert már rövid idő után is vakságot okozhat!
Nagyobb a kockázat a déli órákban (10-15 óra között), vagy magas hegyeken, illetve az Egyenlítő környékén. Bizonyos gyógyszerek – egyes fogamzásgátlók, vízhajtók, nyugtatók és antibiotikumok – fényérzékennyé tesznek, azaz fokozzák a szemkárosodás veszélyét.
A szemben az éleslátás helye a retinának mindössze néhány milliméter átmérőjű területe, az ún. sárgafolt, latin nevén makula (macula lutea). Sárgás színét főként a lutein és a zeaxantin nevű karotinoidok adják, melyek egyben a szem belső védelmi rendszerét képezik. A napfény nagyenergiájú sugarai folyamatosan bombázzák a sárgafoltot, ahol a fény energiája biokémiai folyamatokon keresztül kémiai energiává, végül pedig idegingerületté alakul át.
Időskori makula-degeneráció esetén a sárgafolt festékanyagának mennyisége csökken, ez enyhébb esetben a színlátás és a látásélesség csökkenéséhez, súlyos esetben vaksághoz vezethet. A betegség az európai összlakosság 4-5%-át, míg a 75-84 éves korcsoportnak már egyharmadát érinti
Az életkor mellett, a dohányzás, a családi hajlam, a magas vérnyomás, illetve a szemet ért sok napfény is kockázati tényező, ezért a szabadban dolgozók és a világos szemszínűek veszélyeztetettsége nagyobb.
Tudományos vizsgálatok igazolták, hogy a karotinoidoknak még a rövid ideig tartó pótlása is növeli a sárgafoltban a festékanyag koncentrációját, s ez által a makula védettségét. A normál étrend csak mintegy 2-3 mg luteint és zeaxantint tartalmaz, ami a napi szükségletnek csak fele-harmada. Pótlásra a sárga, narancssárga vagy sötétzöld színű gyümölcsök és zöldségek alkalmasak. A lutein fo forrása a káposzta és a spenót, a zeaxantiné pedig a kukorica
A szervezet számára valójában az összes antioxidáns jó, de a szemnek az A-, C- és E-vitamin a legfontosabb. Emellett bio-flavonoidokra is szükség van (ezek adják egyes zöldségek, gyümölcsök színét). Kitűnő forrás a fekete áfonya, illetve más vörös és lila színű gyümölcsök. Ásványi anyagok közül a szemnek főként szelénre és cinkre, az étkezési zsírsavak közül pedig omega-3-ra és 6-ra van leginkább szüksége.
Ötvenéves kor felett még akkor is menjünk el szemészeti ellenőrzésre, ha nincs semmi panaszunk! A betegség időben történő felismerésével, étrend- és életmód-változtatással a makula-degeneráció súlyosbodása megállítható, lassítható, szerencsés esetben még vissza is fordítható
Dr. Kökény Zoltán
sebész adjunktus
www.korkontroll.hu
