Gutaütés, szélütés, stroke
A szélütött betegek harmada egy hónapon belül meghal, másik harmada tartósan fogyatékos marad. Idősebb korban kisebb a halálozási arány, nagyobb viszont a rokkantság veszélye. Az OECD előrejelzése szerint 2020-ra a legnagyobb rokkantságot okozó tényező lesz a fejlett országokban. A bajt az agyi artériák vagy vénák elzáródása, illetve az érfal megszakadása miatti agyvérzés okozza. A túlélőknél az agy maradandó károsodása következtében bénulás, beszédzavar (afázia), elbutulás (demencia) alakul ki, gyakori a szélütést követő depresszió is.
Agyvérzés, szélütés esetén a keringészavar következményes agykárosodással állandósul. Sokszor jár eszméletvesztéssel. A bénulások kiterjedése változó. Legsúlyosabb formája a tetraplegia, a minden végtagra kiterjedő mozgásképtelenség. Egy napnál mindenképpen tovább tart. Egyharmada halálos kimenetelű, másik egyharmada maradandó bénulással, látás- és beszédzavarral jár, egyharmada – lassan, hetek-hónapok alatt – meggyógyul.
Az agykárosodás kialakulásának többféle a mechanizmusa. Leggyakoribb az agyi erek elmeszesedése következtében az érfalra tapadó véralvadék tovasodródása, ami az agyi erekben elzáródást és emiatt bekövetkező agyszövet-elhalást, agylágyulást okoz. A másik gyakori ok a szívinfarktus, ritmuszavarok miatt kialakuló embólia. Bizonyos életviteli tényezők – például a dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, túlsúly – de a kezeletlen magas vérnyomás, a cukorbetegség, magas vérzsírtartalom is növeli a kockázatot.
Az életkorral nő a szélütés kockázata. A kockázati tényezők felkutatása és kezelése csökkenti a szél-ütés gyakoriságát. A tünetek felismerése és a kezelés a stroke-központokban a legeredményesebb. A legfontosabb tehát, hogy a beteg a két tucat stroke-centrum valamelyikébe kerüljön! Ezután megkezdődhet a versenyfutás az idővel. A beavatkozásra ugyanis mindössze 3 óra áll rendelkezésére, hiszen ez után a folyamat visszafordíthatatlanná válik.
A fentebb felsorolt rizikófaktorok sajnos nagyon sok emberre ráillenek, így nem csodálkozhatunk a szörnyű statisztikai adatokon. Egyedül a magas vérnyomás 3-4-szeresére növeli a stroke kockázatát. Fontos a vérnyomás normalizálása már akkor, mikor a hipertónia még egyáltalán nem, vagy csak enyhe panaszokat okoz. Korlátozni kell a zsíros, magas koleszterintartalmú ételek (tojás sárgája, állati belsőségek stb.) fogyasztását és a cukorbevitelt. Ajánlatos növelni étrendünkben a zöldségek, gyümölcsök, élelmi rostok arányát. Súlyosabb esetben ún. sztatin készítményeket, a vérzsírokat csökkentő gyógyszereket kell szedni – egy életen át.
Amikor már megtörtént a baj, csak a másodlagos megelőzésre van módunk, azaz figyelnünk kell a rizikófaktorokra. Ennek azért van óriási jelentősége, mert egy epizód önmagában is 10-szeresére növeli a következő stroke kockázatát. Ilyenkor tehát életmód-változtatásra, dohányzás elhagyására, lefogyásra, a vérnyomás beállítására, mértékletesebb alkoholfogyasztásra, rendszeres testmozgásra van szükség, ezzel jó eséllyel megelőzhetjük a következő tragédiát.
Maga a megelőzés sem ördöngösség: „csupán” egészségesen kell élni – hogy életünk hátralévő részében ne kényszerüljünk tolószékbe vagy köttessünk egy életre az ágyhoz. Ez utóbbitól szerencsére egyre gyakrabban menekülünk meg. Modern szerekkel, rehabilitációs programokkal, gyógytornával csodákra vagyunk képesek.
Dr. Kállay Krisztián
orvos-szaktanácsadó
korkontroll.hu
