Elöljáróban, fontos tisztáznunk, hogy nem fertőző betegségről van szó, tehát a rákot nem lehet elkapni egy másik embertől, még közeli kapcsolat esetén sem.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, 1999-ben a hazai daganatos halálozás 34 255 fő volt, ezen belül az ajak, szájüreg és garat daganatai 1618 személy (1361 férfi és 257 nő) halálát okozták. Életkor szerinti megoszlást illetően, mindkét nemnél főként a 40 év feletti, különösen a 45-65 év közöttiek érintettek. A férfiak nyilvánvalóan nagyobb – több mint 5-szörös – érintettsége a betegség legfőbb veszélyeztető tényezőivel függ össze.
Ezek közül első a dohányzás (cigarettázás, pipázás (!), szivarozás), amely az esetek 80-90%-áért felelős. A hosszú távú fogyasztás különösen növeli a kockázatot, ezért aggasztó a fiatalok körében már tizenéves korban terjedő dohányzási divat.
Az alkoholfogyasztás – hosszú távon és nagy mennyiségben – még a nemdohányzók esetében is jelentős rizikófaktor. A kettő együtt azonban különösen veszélyes, ugyanis – tudósok szerint – a két anyag erősíti egymás káros hatását.
Az ajkakat érő napsugárzás ugyancsak növeli az ajakrák kialakulásának kockázatát, ami fényvédő krémek használatával megelőzhető.
Leukoplákia, azaz a szájban jelentkező fehér folt gyakran szerepel a szájüregi daganatok kórelőzményében. Pipázók alsó ajkán, dohányt rágcsálók fogínyén, szájnyálkahártyáján fordul elő leginkább.
Eritropátia – a szájban megjelenő vörös folt, amely 60-70 éves kor között a leggyakoribb. Daganatmegelőző állapotnak tekinthető, tehát korai diagnózisa és kezelése megelőzheti a daganat kialakulását, így életet is menthet.
Vegyszerrel, műtrágyával dolgozók számára kiemelten fontos a munkavédelmi előírások betartása, a fokozott kockázat miatt!
Az alábbi tünetek esetleges megjelenése odafigyelést igényel, bár nemcsak daganatos betegség, hanem kevésbé súlyos problémák is okozhatják:
Kóros elváltozás esetén a diagnózis érdekében biopsziát végeznek, majd szükség esetén a szájsebész részben vagy egészében eltávolítja a kóros területet. Kezelési módként a műtét mellett sugárkezelés, illetve kemoterápia is szóba jöhet. A kezelés során a száj érzékennyé és fertőzésekre fogékonyabbá válhat, ezért minden szükséges fogászati beavatkozást a kezelés előtt kell elvégezni.
A legújabb kutatások szerint a sikerrel kezelt szájüregi daganatos betegeken egy A-vitaminhoz hasonló anyag a későbbiekben meggátolhatja az újabb daganatok, áttétek kialakulását.
A fogorvosok a rendszeres fogászati szűrésen nemcsak fogsorunk állapotát, hanem teljes szájüregünket áttekintik, ellenőrzik, így még korai stádiumban felismerhetők az esetleges szájüregi rákok, illetve daganatmegelőző állapotok. Ne mulasszuk el tehát az évenkénti rutin-ellenőrzést puszta kényelemből, avagy félelemből!
