Ezek a gének akár 2 kg-os súlygyarapodást, 2 cm-es derékbőség növekedést, továbbá az inzulinnal szembeni ellenállást válthatják ki. A gének előfordulása gyakoribb az európai és ázsiai (ott főként indiai) ősökkel rendelkező lakosságban. Ez magyarázattal szolgálhat arra, hogy 2020-ig miért a világ népességének 25%-át kitevő indiaiaknál fordul majd elő az előrejelzések szerint, a világ szív-érrendszeri betegségeinek 40%-a.
Az újonnan felfedezett génsor – a kutatók szerint – a test energiaszintjének befolyásolásában játszik szerepet, a bevitt táplálék és az abból nyert energia hasznosítása nyomán. A feltárt összefüggés lehetővé teszi az érintettek, veszélyeztetettek könnyebb azonosítását, illetve megfelelő megelőzési technikák és kezelési eljárások kidolgozását a betegség visszaszorítása érdekében.