Keresés
Close this search box.

Mi lakik a belekben?

//

Az egész immunrendszer szempontjából kitüntetett figyelmet érdemel a velünk együtt élő mikroorganizmusok együttese, az ún. normál, azon belül is a hasznos bélflóra. Az élet kezdetén, az anyatejjel táplált csecsemőknél, a hasznos flóra aránya 95–98%. Vegyes táplálkozásra áttérve, ez a kitűnő arány messze a miniálisan kívánatos 40–45%-os határ alá csökken. Hazánkban jelenleg a felnőttek szervezetében átlagosan mindössze 1–2%-nyi (!) hasznos baktérium él, arányuk csak a legritkábban haladja meg a 12%-ot. Mindez magyarázatot adhat a gyomor-bélrendszeri és keringési megbetegedések rendkívüli gyakoriságra és az immungyengeségre is.

Mi lakik a belekben?

A baktériumok száma a bélcsatornában, főleg a vastagbélben (colon) jelentős, hiszen 1gramm béltartalomban több mint százmilliárd élősejt található. Talán hihetetlen, de a bélsár tömegének 50–60%-át a mikrobák teszik ki. Nem csoda, hiszen egy felnőtt ember szervezetében átlagosan mintegy másfél kg élő bélbaktérium található.

A bélben élő mikroorganizmusok között vannak hasznosak, „kétarcúak” és károsak. A vastagbél mikroflórájának összetétele és az emberi egészség között igen szoros kapcsolat áll fenn. A káros anyagcsere termékeket (toxinok, daganatok kialakulásáért felelős enzimek, metán-, kén-, hidrogén-, ammónia- és hidrogén-gázok) termelő fajok túlsúlya májkárosodáshoz, irritábilis bél-szindrómához, candidiasishoz, magasabb koleszterin szinthez vezethet. Az előnyös flóra képviselői (pl. Streptococcus, Lactobacillus, Bifidobacterium nemzettség egyes tagjai) ugyanakkor csökkentik a koleszterinszintet és az érelmeszesedés esélyét, stabilizálják a nyálkahártya-immunitást, rövid szénláncú zsírsavak termelése révén csökkentik az elhízást, illetve a hátrányos fekál-enzimek aktivitását és a fekál-toxinok mennyiségét – ezáltal a vastagbélrák és az irritábilis bél-szindróma kialakulási esélyét. A hasznos flóra visszaszorítja a kórokozókat, mérsékli a fertőzések és allergiák kockázatát. Gyulladáscsökkentő anyagokat, vitaminokat (K, B1, B2, biotin, folsav, B12) termelnek, hámosítják a bélfalat és „párbeszédet” folytatnak a bélfallal (cross-talk) a hatékony védelem érdekében. A táplálékért való verseny révén, visszaszorítják a káros fajok szaporodását (kompetitív gátlás).

A candidiasis terjedése, a parazitás, vírusos vagy bakteriális eredetű bélfertőzések megjelenése, a kórokozó mikrobák gyorsabb szaporodása gyakran a meggyengült bélrendszeri státusra vezethető vissza.

A bélflóra védelmét rostokban, fitokemikáliákban gazdag, prebiotikumokban is bővelkedő étrend biztosíthatja. Különösen a zab, a tönköly, lencse, zöldborsó, zöldbab, hagyma, fokhagyma, alma, banán, barack, szilva, ribiszke, zöldség- és gyökérfélék, csicsóka, cikória, minden nyers étel és csíraféle előnyös a bélrendszeri státusra nézve.

A napjainkban egyre terjedő fertőzések egyik legfőbb oka a humán bélflóra káros irányba tolódása, illetve a bélrendszeri egyensúly rendszeres és tudatos visszaállításának elmulasztása. E célra többféle, bélflóra helyreállítását célzó probiotikum kapható, melyek ugyan nem védenek meg minden agresszív kórokozótól, azonban hatékony kiegészítői a megelőzésnek és a terápiának egyaránt. A szakmai vélemények is alátámasztják, hogy korunk fertőzéseinek jelentősebb része megfelelő bélrendszeri immunitás segítségével elkerülhető lenne.

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!