H1N1 kétségek és bizonyosságok
– Miért kell az új influenza elleni védőoltás?
Ez a leghatékonyabb a jelenleg rendelkezésünkre álló módszerek közül, s a szezonális influenza elleni védőoltás nem hatásos ellene. Influenza világjárvány idején védőoltáshoz jutni a világpiacon nagyon nehéz. A világ éves vakcina-termelő kapacitását jelenleg 2,5-3 milliárd dózisra becsülik. Ez jóval kevesebb, mint a Föld népessége, így sokan nem tudnak majd hozzájutni a védőoltáshoz.
– Mi a helyzet Európa többi országában?
Európában a legtöbb ország előre lekötött oltóanyag kapacitásokat a gyártóknál, de vannak olyan országok is, akik még semmilyen szerződéssel nem rendelkeznek. Magyarország előnyös helyzetben van, mivel saját oltóanyag kapacitással rendelkezik (6 millió dózis).
– Miért szántak ilyen kevés időt a magyar vakcina kipróbálására és engedélyezésére?
Az influenza világjárványra való felkészüléshez az Európai Unióban gyorsított engedélyezési eljárást dolgoztak ki, hogy a védőoltás időben rendelkezésre álljon. Az Európai Bizottság által eddig engedélyezett oltóanyagok (így a magyar Fluval P is) ún. modell vakcinákon alapulnak, tehát nem teljesen újak. Előre kidolgozták a gyártási technológiát még a H5N1 vírus idején, ez átment akkor az engedélyezési folyamaton, s amikor az új influenzavírust azonosították, akkor csak a vírust kellett kicserélni az oltóanyagban, minden más maradt. Az oltóanyagba kerülő vírus az Egészségügyi Világszervezeten keresztül jutott el hozzánk.
– Az oltottak is megbetegedhetnek influenzában?
Nem ismerünk olyan oltóanyagot, amely 100%-os védettséget nyújtana, hiszen a benne található vírust előzőleg elölik. Az oltásra adott immunválasz egyénenként eltérő intenzitású, de az oltottnál mindenképp enyhébb lefolyású lesz az esetleges megbetegedés, és esetében súlyos szövődmények, kórházi kezelés és halálozás nem fordulhat elő.
Fontosnak tartjuk eloszlatni az influenza elleni védőoltásokkal kapcsolatban keringő alábbi tévhiteket:
1. tévhit: az influenza egészségeseket nem betegíti meg.
Eddig közel 6000 új influenza vírus okozta halálesetről tudunk a világon. A halálesetek többsége 60 éven aluli, fele részben a fokozottan veszélyeztetettek csoportjába tartozó, fele részben viszont a semmilyen alapbetegséggel nem rendelkezők közül került ki. Az idei szezonban sok ember fogja elkapni az influenzát, többségük csak enyhe tünetekkel betegszik majd meg, viszont 1%-uk kórházba kerülhet a súlyos lefolyás miatt. Nem tudhatjuk, hogy ki lesz ez az 1%.
2. tévhit: az influenza ellen elegendő vitaminokkal védekezni.
Az influenza elleni védekezés fontos része az immunrendszer erősítése, de nem minden esetben elég a fertőzések kivédésére, azonban segít a gyorsabb gyógyulásban. A vitaminkúrák azoknál hatásosak, akik vitaminhiányban szenvednek.
3. tévhit: az influenza megelőzhető pusztán a megfelelő higiénés viszonyokkal.
A járványos gyermekbénulás megelőzésére sem voltak elegendők a jó higiénés viszonyok. A Salk- és a Sabin-vakcina bevezetése előtt évente 200-2300 gyermekbénulás fordult elő, 10-140 halálesettel. A WHO 2002-ben – a kétféle vakcinának köszönhetően – az Európai Régiót polio-mentessé nyilvánította. Mivel a jelenlegi higiénés helyzet nem különbözik jelentősen az akkoritól, így nehéz lenne a fertőzések jelentős visszaszorulását a védőoltásokon kívül egyéb tényezőktől várni.
4. tévhit: az oltóanyagok túlterhelik az immunrendszert. Jobb a fertőzéseken természetes úton átesni.
Szervezetünk naponta különböző antigénekkel találkozik. Egy felső légúti fertőzéssel egyszerre minimum 10-15-féle antigén jut a szervezetbe. Ehhez képest, az oltóanyagban lévő néhány antigén nem terheli számottevően az immunrendszert. A fertőző betegségek természetes átvészelése általában erős védettséget nyújt, azonban súlyos lefolyás, szövődmények, sőt akár halálozás is előfordulhat. Az oltások kockázata jóval kisebb, mint a fertőző betegségé, ami ellen védelmet nyújtanak.
5. tévhit: az influenza elleni védőoltás kötelező.
Ajánlott védőoltásról van szó. A lakosság 60%-ának a beoltása már elegendő ahhoz, hogy az influenza terjedését visszaszorítsuk. Amennyiben az átoltottság aránya nem elég magas, a közösségekben visszatérő járványok fordulhatnak elő. A védőoltás tehát az egyéni védelem mellett a környezetünkben élők védelmét is szolgálja. Vannak ugyanis, akik nem olthatók, pedig ők is fogékonyak a fertőzésekre, de az egyetlen esélyük a védelemre, ha a körülöttük élő személyek nem fertőzik meg őket.
dr. Oroszi Beatrix
ÁNTSZ Kommunikációs Főosztály orvos-szakértője
Info: www.antsz.hu
